Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével / Schumann és Bartók táncai
Csalog Gábor két olyan zeneszerző tánczenéiből válogat e koncert számára, akiknek a zenéjére ugyan soha nem táncoltak (legalábbis nem ezzel a céllal írták őket), darabjaikban ugyanakkor a kifejezetten érzéki-tapintható példáktól a legstilizáltabb tételekig a műfaj valamennyi rétegét megfigyelhetjük.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével Schumann és Bartók táncai
Közreműködik: Csalog Gábor – zongora Fazekas Gergely, zenetörténész
Tánc nem létezik zene nélkül, de létezik-e zene tánc nélkül? A kérdést úgyis feltehetjük, hogy ki (vagy mi) táncol Bartók és Schumann tánczenéire? Az elménk? A lelkünk? Vagy maga a zene táncol? Csalog Gábor két olyan zeneszerző tánczenéiből válogat e koncert számára, akiknek a zenéjére ugyan soha nem táncoltak (legalábbis nem ezzel a céllal írták őket), darabjaikban ugyanakkor a kifejezetten érzéki-tapintható példáktól a legstilizáltabb tételekig a műfaj valamennyi rétegét megfigyelhetjük. S bár mind Bartók, mind Schumann hitt abban, hogy a zene önmagában létező, transzcendens jelenség, és rendkívül ritkán nyilatkoztak zenéjük költői tartalmáról, Schumann tánczenéiben megelevenedik magánmitológiájának megannyi alakja (a középszer ellen felesküdött Dávidszövetség tagjai), Bartók tánctételei pedig máig érvényes társadalmi-politikai programot kínálnak, ha megfelelően értelmezzük őket. E kérdésekről is szó lesz a Csalog-Vasárnapokon immár megszokott, első félidei beszélgetésben, amelyen Fazekas Gergely zenetörténész lesz Csalog Gábor partnere.
Háy János Házasságon innen, házasságon túl című darabja megkapó őszinteséggel, helyenként ellenállhatatlan iróniával tart tükröt elénk. És ha a kép kicsit torz, nem biztos, hogy a tükröt kell okolnunk...
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el.
A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.
