S kétségtelen, legtöbbször A Csárdáskirálynő dallamai hangzanak fel, mellyel a zeneszerző kiérdemelte az első helyet kora vezetô operett-komponistái között! Nem véletlenül játszották az 1915-ös premier helyszínén, Bécsben 533 estén át, majd söpört végig a mű Európán: az I. világháború ellenére azonnal bemutatták Svédországban, Finnországban, Lengyelországban, Oroszországban, Olaszországban, majd Budapesten
1916 novemberében, s végül eljutott egy esztendővel később a New York-i Broadway-re is. Kálmán muzsikájáról itt az angol szövegkönyvet készítő P. G. Wodehouse nyilatkozta: "A Csárdáskirálynő nemcsak e tehetséges magyar ember művei közül emelkedik ki, hanem egyenesen minden idők legjobb zenéje!"
A történet egy reménytelennek látszó szerelemről szól. Edvin herceg rajong Szilviáért, a pesti orfeumcsillagért, de arisztokrata családja ellenzi ezt a rangon aluli kapcsolatot. A szülők mindent elkövetnek, hogy fiukat visszacsalják Bécsbe, hogy ott a neki megfelelő leányzót, Stázi komteszt válassza élettársául - ezért Vereczky Szilviának, a sanzonettnek New York-i szerződést intéznek. Ám a szerelmesek érdekében szövetkezik a kedves, bolondos Bóni gróf, az orfeum főpincére, Miska és ikertestvére, Alfonz, a Lippert-Weilersheim-ház főkomornyikja, valamint Feri bácsi, Bóni orfeumi barátja. Főképpen ő mozgatja a szálakat: a pár jövőjének érdekében még egykori szerelmét, Edvin édesanyját is hajlandó leleplezni…
A Budapesti Operettszínház előadása - hasonlóan az ősbemutatót követő sikerszériához - a magyar főváros után végigjárta az egész világot. Állva tapsolt a produkciónak Tokió, Róma, München, Amszterdam közönsége, Salzburgban, Bukarestben és Prágában pedig koprodukcióban, ugyancsak KERO rendezésében hódított.
A Csárdáskirálynő most végre hazatért hosszú útjáról, hogy ismét lenyűgözze a magyar közönséget!
