Valaha évszázadokkal ezelőtt, templomok udvarán, kolostorok termeiben láthattak csupán színjátékot az egyszerű emberek. Volt, ahol helybeli polgárok, kézművesek és földművesek játszották az Atyaistent, a fájdalmas Szűzanyát, a megfeszített fiú szerepét; a szerzetesek iskoláiban azonban a diákok léptek színre a messzi vidékről összesereglett nézők épülésére és szórakoztatására.
Kegyes atyák állították össze a darabokat, amelyeket jeles alkalmakkor: karácsony, vízkereszt, nagypéntek és húsvét idején játszottak el, s Krisztus életén kívül, a Biblia számos más történetét is megelevenítették. Nemcsak a vallásos áhítat felkeltése és növelése, hanem az önfeledt játék örömének másokkal való megosztása is vezette a passiók és misztériumok összeállítóit és előadóit. Így vegyült össze az előadásokban a magasztos történet és a profán humor, a szent ének és a bájoló mondóka. A csíksomlyói ferences barátok lejegyzésében maradt az utókorra néhány két-háromszáz éves nagypénteki misztériumjáték szövege.
Ennek alapján készült a Csíksomlyói passió kiegészítve régi imádságokkal, énektöredékekkel, betlehemes rigmusokkal – megidézve a régi magyar népi színjátszás elfeledett hangulatát – mindenki igaz gyönyörűségére és épülésére.
Ördögök: Farkas Gergő, Mihály Péter, Nagy Péter János, Zsíros Viktor, Sabján Ádám / Sabján Milán
Női kar: Kováts Dóra, Lupaneszku Vivien, Lőrincz Nikol, Magyar Cecília, Mikita Zsuzsanna Lilla, Misurák Tünde, Pete Zsuzsanna, Andor Alíz / Szilasi Lili, Kiss Csenge / Simon Anna
Zenekar: Schreiner Jenő, Kovács Péter, Kiss Krisztián, Kovács Attila, Máriás Zsolt
Manga – Hokuszai – Manga
Kortárs japán mangák szemszögéből a Hokuszai Manga
2026. ápr. 24. - 2026. aug. 16
A kiállítás a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760–1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteményéhez. A tárlat nem azt kívánja igazolni, hogy Hokuszai a mai értelemben vett manga „feltalálója” lett volna, hanem azt vizsgálja, miként alakult és változott a „manga” fogalma, használata és jelentése az elmúlt kétszáz év során.
Jegyvásárlás
