Henry Purcell korszakos remekműve, a Dido és Aeneas a trójai háborúhoz kapcsolódik, ami azonban a történelmi háttérnél még sokkal fontosabb ebben az alig egyórás gyöngyszemben, az a szerelem, ahogy Barta Dóra, az előadás rendezője is kiemeli: „Régóta tudja az emberiség, hogy ha valamibe bele lehet halni, akkor a Szerelem mindenképpen az. Ha boldog, ha nem, ha viszonzott, ha viszonzatlan, egy valami biztos: vérre megy. A Karthágó királynője és a trójai hős között szövődő és tragikus véget érő szerelmi románc Vergilius segítségével lett az egyetemes kultúrhistória egyik alaptörténete, de a harmincéves Henry Purcell volt az, aki zenéjével a csillagok közé röpítette hőseit, ahol immár három és fél évszázada ragyognak soha el nem halványuló fénnyel.”
ALKOTÓK
Szövegíró: Nahum Tate Rendező és koreográfus: Barta Dóra Díszlettervező: Tihanyi Ildi Jelmeztervező: Kovács Andrea Világítástervező: Katonka Zoltán Dramaturg: Almási-Tóth András Zenei vezető: Bartal László
A Budapesti Operettszínház új bemutatója egyesíti az operett műfajának legnemesebb hagyományait és a Nagymező utcai teátrum lenyűgöző, 21. századi színpadi látványvilágát. Kálmán Imre világsikerű darabjának premierje a 2025-ös év egyik legjobban várt eseménye.
Vígjáték az áramszünetben. Miközben a társaság nem lát semmit, a nézők mindent látnak… Brindsley és Carol fiatal pár. A férfi feltörekvő szobrász, és menyasszonyával elloptak pár műtárgyat a szomszédban lakó Harold Gorringe-től, hogy azokkal lenyűgözzék Carol vendégségbe érkező apját, illetve annak gazdag műgyűjtő barátját, Lembergert. A vendégek érkezése előtt azonban elmegy az áram, és teljes sötétségben kell megfelelni az apósjelöltnek, Melkett ezredesnek. Mindeközben beállít a sötéttől rettegő felsőszomszéd, Miss Furnival, felbukkan Brindsley korábbi szeretője, Clea, ráadásul a szomszéd lakó, akitől a műtárgyakat „köcsönvették”, Harold Gorringe is idő előtt hazatér… A klasszikus bohózati helyzeteket az teszi még viccesebbé, hogy a szereplők a sötétben semmit nem látnak, a nézők viszont mindent.