Ahogy Jókai, ahogy Vörösmarty, ő is életben tud maradni, meg se őrül, vagy ha igen, csak a megfelelő határok közt. Bár Petőfit nem lehet elképzelni őrültnek. Zseni volt, de végtelenül józan, komoly, megfontolt. Ugyanakkor szertelen, megmámorosodott, öntudatos, humoros.
Ha akkor nem hal meg, amikor meghalt, nyilván halhatatlan. Nemcsak az olvasói számára, hanem önmagának is. Ha halhatatlan, mindent ő írt volna, amit helyette később mások megírtak. Az est során Vörös István kísérletet tesz ennek a Petőfi által megírt másik magyar irodalom rekonstruálására.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
Hangzó festmények? Képtelenség! Hiszen a képeket nézzük, a zenéket hallgatjuk. De nem Muszorgszkijnál, aki festő barátja képeit zenésítette meg. És bármilyen hihetetlen, megfelelő zenei karakterekkel nemcsak a képen látható személy vagy helyszín ültethető át zongorára, de a festmény stílusa, színvilága, mérete is.
Az összművészeti előadás Erdély egyik legizgalmasabb, legszínesebb kultúrájú tájegysége, a Mezőség énekes, táncos és irodalmi hagyományaiból táplálkozik. A produkció zenei…