A történet főszereplője, a tizenegy éves Momo elmeséli a hajdani örömlány, Rosa mama, a transzvesztita Lola asszony és az eltűntnek hitt, börtönviselt arab apa sorsát. A kisfiú üde gyermeki éleslátással, koravén bölcsességgel és megdöbbentően ártatlan obszcenitással beszél az őt körülvevő világról..
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. május 4. csütörtök, 19:00
Az évadunk egyik legizgalmasabb vállalkozásának ígérkezik a kalandos sorsú, litván származású francia író, Émile Ajar: Előttem az élet című, 1975-ben megjelent és világszerte népszerűvé vált, Magyarországon is mindmáig elevenen ható, számos kiadást megért, kultikus regényének stúdiószínházi változata.
Főszereplője, a tizenegy éves Momo elmeséli a hajdani örömlány, Rosa mama, a transzvesztita Lola asszony és az eltűntnek hitt, börtönviselt arab apa sorsát. A kisfiú üde gyermeki éleslátással, koravén bölcsességgel és megdöbbentően ártatlan obszcenitással beszél az őt körülvevő világról, súlyos erkölcsi kérdésekről, szeretetről, barátságról, szerelemről, de még társadalomról és politikáról is. Momo élete a kezdetektől fogva küzdelmes, lényegében nincs is, nem is volt gyerekkora. Mindezek ellenére, vagy talán éppen ezért rendkívül talpraesett, bölcs és főleg különc.
E nehéz sorsú gyerek szemszögéből láthatunk bele Rosa mama mindennapjaiba, aki a maga módján lelkiismeretesen neveli a magukra hagyott gyermekeket, köztük Momóban valóságos támaszra lel. Ez a különleges, megható kapcsolat és történet teljesen más megvilágításba helyezi a társadalom „nyomorultjait”, levisz a szeméttelep legmélyebb zugaiba, de csak azért, hogy ott aztán megmutasson valamit, amitől „napban gyémánt lesz a por”, valamit, ami mégis mindenekfelett emberi.
Előadásunk célja épp ezeknek az emberi értékeknek a felmutatása. E történet révén arról akarunk mesélni, hogy szülessünk bárhová, akár a társadalom peremére, azért mindenkiben fellelhető olyan jellemvonás, olyan érték, amely kiemeli őt, s a környezete szemében egyedivé, fontossá, értékessé teszi. Pinczehelyi Sándor ismét gáláns gesztust tett: teátrumunkat megajándékozta az előadáshoz tervezett nagyszerű plakáttal, mely önmagában is komoly művészi értéket képvisel. Köszönjük!
Szereplők: Momo, 14 éves, arab.................. Tatai Gergő Rosa, 68 éves, ha igaz............... Füsti Molnár Éva Jászai-díjas Lola, 35 éves transzvesztita....... Götz Attila Juszef, 50-60 éves, arab............ Bánky Gábor Jászai-díjas
Fordította: Bognár Róbert Színpadra alkalmazta: Lőrinczy Attila Rendezte: Vincze János Jászai-díjas Játéktér: Vincze János és ifj. Vata Emil Zenei felvétel: Horváth Krisztián Rendezőasszisztens: A. Bokor Mangi Hang: Szabó Gyula Fény: Hegedüs Róbert Technikai munkatársak: Adonics Attila, Kolonics Gábor, Ludvig Gábor, Mátrai Klára
Az előadás időtartama 1 óra 30 perc, egy felvonásban
Az eredeti mű jogtulajdonosa: Mercure de France Színpadi jogok: EDITIONS GALLIMARD A magyar változat felhasználása a Rózsavölgyi Szalon engedélyével történt.
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja. A darab színrevitele és befogadása mindig kivételes erőpróba a rendező és néző számára egyaránt.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
A mindennapjainkhoz hasonlóan sok humorral és persze sok aggodalommal megírt, lebilincselően izgalmas, rejtvényhez hasonló kortárs Lear-parafrázist Máté Gábor rendezi.