Történelmi távlatokkal ezelőtt, 1980 augusztusában került színpadra az Evita előadása a budapesti Margitszigeten. A magyarországi ősbemutató kirobbanó újdonságként hatott a közönségre több okból is. A rockopera műfajának számos világsikerű darabját már ismerni lehetett lemezekről és a külföldi rádióadók műsorszolgálata révén, miközben valószínűtlennek tűnt, hogy ezek a művek életre keljenek a hazai színpadokon. Hiányzott hozzá a színházi tapasztalat, a kellő stílusismeret, a komplex és sokoldalú előadói felkészültség, hiányzott hozzáminden. Színházainkban akkortájt az operett és a zenés vígjáték sajátos kultusza virágzott. A frissítéshez bátorságra, fantáziára és új látásmódra volt szükség.
A Hair és a Jézus Krisztus Szupersztár világsikerű dallamait a hetvenes évek végén máregy egész generáció dúdolta itthon, ám az Evita még ismeretlen volt, és lenyűgöző meglepetésként érkezett hozzánk, minthogy a budapesti előadás minimális késéssel követte az eredeti londoni bemutatót. Háromezer néző ünnepelte esténként az Evitát a Margitszigeten, mintha a közönség is átérezte volna, hogy ezzel a produkcióval a műfaj honfoglalásának diadalmas eseménye következett be. Minthogy valóban így is történt. S az Evitával egy új színházi műhely jött létre, a Rock Színház társulata, mely ezt az előadást mindvégig műsoron tartotta másfél évtizedes fennállása során, sok száz itthoni és külföldi előadással.
A Soproni Petőfi Színház Evita előadását a hajdani ősbemutató rendezője, Katona Imre állítja színpadra sztárszereposztásban.
„Visszajövök és millióké leszek!”- mondta halála előtt Evita Perón. Fél évszázaddalkésőbb jóslata valóra vált. Mítosza élőbb, mint valaha: filmek készültek róla, könyveket írtak az életéről, Buenos Airesben múzeum őrzi emlékét, és a Recoleta temetőben található sírboltja igazi zarándokhely. Az argentinok számára két múlhatatlan érték létezik: Evita és a tangó. E két dologaz, mely összefogja egy egész nemzet ábrándjait, hitét és érzelmességét, mely hordozni képes amegingathatatlan illúziókat és a csalóka reményt.
Evita sorsának, rendkívüli történetének megjelenítéséhez Andrew Lloyd Webber komponált zenét Tim Rice szövegkönyve nyomán. A szerzőpár együttműködése nyománremekmű született. Az Evita kivételes hatású zenedráma, mély és összetett tartalmakat hordozó színpadi alkotás, a rockopera műfajának kimagasló klasszikusa, mely méltán számíthat a soproni közönség legszélesebb érdeklődésére.
Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
Az angol kormánypárt egyik képviselője az ellenzék egyik bombázójával csalja a feleségét, és valószínűleg nem is lenne ebből probléma, ha a hotelszoba ablakában nem találnának meg a randevú éjszakáján egy oda nem illő, férfi hullát… A képviselő a mindig ideges, de nagyon hatékony személyi asszisztensével próbálja megoldatni a helyzetet, de egy hulla mégiscsak egy hulla: a dolog elsimítása legalábbis időveszteséggel és további bonyodalmakkal jár – feltűnik a szerető férje, a képviselő felesége – és a hotel igazgatója sem segít túl sokat, ráadásul egy adott ponton még a hulla is táncra perdül...
Buy tickets
