A szünet után Különkiadás címmel irodalmi-zenei műsor következik: Örkény István és Esterházy Péter szövegeiből Mácsai Pál és Máté Gábor olvas fel, Lukács Miklós improvizatív cimbalomjátéka kíséretében. A zenei anyag bartóki, jazz- és népzenei motívumokra épül.
M. Amihalachioaie: Dixi-Mărunțica
Mihai Amihalachioaie moldovai harmonikaművész és zeneszerző rövid, szólóhangszerre írt darabja a balkáni népzene és a könnyűzenei hagyomány elemeit kapcsolja össze. A Dixi-Mărunțica karakterdarab: virtuóz, játékos és közvetlen, olyan mű, amely elsősorban az előadó hangszeres biztonságára és ritmusérzékére épít.
A cím jelentése nem egyértelmű, de gyakran „kicsiny zümmögésként” értelmezik. Ez a kép jól illeszkedik a darab gyors futamaihoz és effektusaihoz, amelyek a hangszer technikai lehetőségeit látványosan, ugyanakkor fegyelmezett formában használják ki. A mű gyakran hangzik el ráadásszámként, s közvetlen hangvételével könnyen kapcsolatot teremt a közönséggel.
R. Schumann: Fantasiestücke, op. 73
Schumann 1849-ben sorra komponálta hangszeres duóit, különböző apparátusokra. A Fantasiestücke klarinétra és zongorára írt ciklusa mindössze néhány nap alatt készült el, eredeti címén Soiréestücke, azaz esti zenélésre szánt darabokként. Már a cím is arra utal, hogy a mű nem virtuóz bemutatkozásra, hanem bensőséges megszólalásra készült.
A nyomtatott kiadásban Schumann maga is lehetőséget ad más hangszeres változatokra: a klarinétszólam hegedűn vagy csellón is megszólaltatható. A három rövid tétel különböző karaktereket mutat, de közös bennük a visszafogott kifejezésmód és a pontosan megjelölt előadói utasítások fontossága. A hangsúly nem a technikai bravúron, hanem a hangulatok finom árnyalásán van.
Bartók Béla: 3. vonósnégyes
Bartók harmadik vonósnégyese a zeneszerző egyik legsűrűbb és legkoncentráltabb kamarazenei alkotása. Bár időtartama rövid, formálása rendkívül tömör. A mű négy szakaszból áll, amelyeket megszakítás nélkül kell előadni, így a zenei folyamat egyetlen ívként bontakozik ki.
Hangzásvilága a korábbi kvartettekhez képest keményebb, disszonánsabb. Bartók itt már tudatosan fordul a nemzetközi modernizmus felé, miközben továbbra is saját népzenei gondolkodásából indul ki. A vonókezelésben alkalmazott különleges technikák – például a sul ponticello és a col legno – a hangszínek széles skáláját vonultatják fel.
A mű keletkezésében külső ösztönzők is szerepet játszottak. Bartók figyelmét felkeltette Alban Berg új hangvételű kamarazenéje, valamint egy amerikai kamarazenei pályázat, amelyre a darabot benyújtotta. A díjat megosztva nyerte el, ami hozzájárult a mű nemzetközi ismertségéhez.
Különkiadás
Örkény István – Esterházy Péter
Az est második felében az irodalom és a zene közvetlen párbeszédbe lép egymással. Örkény István és Esterházy Péter prózai szövegei Mácsai Pál és Máté Gábor előadásában hangzanak el. A felolvasásokat Lukács Miklós improvizatív cimbalomjátéka kíséri.
A zenei anyag nem kötött kompozíciókra épül, hanem bartóki, jazz- és népzenei motívumok szabad feldolgozásából áll. A hangsúly a pillanatnyi megszólaláson, az élő reakciókon van: az irodalmi szöveg és a zenei improvizáció egymást formálva hoz létre egyszeri, megismételhetetlen struktúrát.
