Feledi Project: Kozmikus konfliktus / Teremtett világ / Missa Duodecima
A Kozmikus konfliktus koreográfiája Szentpáli 2020-ban, a Müpa Zeneműpályázatán díjazott A szél és a nap című munkájára épül. A balett Aiszóposz (Ezópusz) görög meseköltő történetét dolgozza fel, melyben a nap bebizonyítja az északi szélnek, hogy a rábeszélés hatásosabb, mint az erőszakos kényszerítés. A táncest második részében a Müpa évadának kiemelt zeneszerzője, Orbán György misekompozíciójára, valamint kórusműveire készült koreográfiák a spiritualitás, a lélek világába vezetnek. A kiénekelt szavak és a mozdulatok együttesében a természet végtelenségére, kétségbeeséseinkre, örömeinkre, szomorúságainkra ismerhetünk rá, ugyanakkor Orbán György zenéje mindezeket játékosan, sok bájjal és varázslattal szólaltatja meg.
A bemutató a Liszt Ünnep keretében valósult meg.
Alkotók: látvány, díszlet: Minorics Krisztián jelmez: Bati Nikolett fény: Hepkó Miklós koreográfus, rendező: Feledi János
Kozmikus konfliktus: vezényel: Kollár Imre zene: Szentpáli Roland a koreográfus munkatársa: Csizmadia Tamás közreműködők: Kodály Filharmonikusok Debrecen közreműködők: a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei
Teremtett világ: vezényel: Kocsis-Holper Zoltán zene: Orbán György a koreográfus munkatársa: Wéninger Dalma közreműködik: Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Missa Duodecima: vezényel: Kocsis-Holper Zoltán zene: Orbán György a koreográfus munkatársa: Wéninger Dalma közreműködők: Dráfi Kálmán - hegedű közreműködők: Fánczi Gábor - nagybőgő közreműködők: Accord Quartet (Mező Péter, Veér Csongor - hegedű, Hargitai Géza Bence - brácsa, Ölveti Mátyás - cselló) közreműködők: Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el.
A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.
Egy francia kisvárostól pár kilométerre, egy magányosan álló hegyvidéki házban játszódik a történet. A család a külföldön tanuló Susanne, a legidősebb lány hazatérését várja. A békés idillt hatalmas sikoly töri meg. Marcelt, a ház urát holtan találják szobájában, késsel a hátában...
A Grammy-díjas svájci Andreas Vollenweider saját fejlesztésű elektroakusztikus hárfájával, és békés-hipnotikus, lágy, melodikus, jórészt instrumentális dalaival a hetvenes évek vége…