A színpadon már nem csak Márait halljuk, s színészeket látunk, hanem magunkat, esendően, büszkén, gyarlón, humorral s szenvedélyekkel telten, úgy ahogy Márai is látott minket: embernek.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…