Giuseppe Verdi: NABUCCO
operabemutató
olasz nyelven, angol és magyar felirattal
Műsoridő: 180 perc (1 szünettel)
2025. július 24., csütörtök 20:00 (esőnap: július 25.)
2025. július 26., szombat 20:00 (esőnap: július 27.)
Szereposztás:
Nabucco, Babilónia királya: Kálmándy Mihály
Izmáel, Jeruzsálem királyának unokaöccse: Riccardo Gatto
Zakariás, a zsidók főpapja: Palerdi András
Abigél, rabszolganő, Nabucco legidősebb lánya: Boross Csilla
Fenéna, Nabucco lánya: Elmina Hasan
Baál főpapja: Zajkás Boldizsár
Anna, Zakariás nővére: Kapi Zsuzsanna
Abdalló, a babiloni király tisztje: Ujvári Gergely
Közreműködik: a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Karmester: Dénes István
Díszlettervező: Árva Nóra
Rendező, producer: Bán Teodóra
Operacsillagok a főszerepben
Nabuccot, a babiloni királyt Kálmándy Mihály Kossuth-díjas operaénekes, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja alakításában láthatja a hazai közönség. A magyar bariton már pályája kezdetén, a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia hallgatójaként Verdi Nabuccójának címszerepével debütált. Később a Teatro Verdi Trieste-ben bemutatott Nabucco-produkciójával vette kezdetét nemzetközi karrierje. Kálmándy Mihály fellépett többek között Rómában, Nápolyban, Bécsben, Stockholmban, Londonban, Varsóban, valamint Szöulban és Új-Zélandon is. Mindeközben a Magyar Állami Operaházban folyamatosan énekelte a nagy baritonszerepeket.
Nabucco egy valódi történelmi személyiség: az Újbabiloni Birodalom második királya, az Istár-kapu építtetője, az i. e. VI. században élt II. Nabu-kudurri-uszur, aki lerohanta Júdeát és birodalmába telepítette a zsidókat.
Abigél, a nevelt lánya szerepében a lenyűgöző hangú, számos hazai és nemzetközi díjjal elismert Boross Csilla lesz látható, aki Abigél szerepét rendszeresen énekli, nagy sikerrel Európa és Amerika legrangosabb operaházaiban.
Fenenát, Nabucco lányát az azerbajdzsáni mezzoszoprán Elmina Hasan formálja majd meg, aki Párizsban olyan világsztár mellett énekelte ezt a szerepet 2024-ben, mint Placido Domingo. Az elbűvölő művésznő hangját már a nemzetközi közönség megismerhette már a milánói Scalában, a Bécsi Állami Operaházban vagy épp a londoni Royal Opera House-ban.
Ismael, a jeruzsálemi király unokaöccsének szerepében a velencei születésű, sármos, fiatal Riccardo Gatto lesz látható, aki generációja egyik legtehetségesebb tenorjának számít manapság.
A Nabucco cselekménye két szálon fut, az egyik Nabukodonozor babiloni király megőrülését, majd csodálatos gyógyulását és egy családi drámát beszél el, a másik a zsidó nép babiloni fogságát.
A Nabuccoról
Verdi huszonhét évesen elhatározta: soha többé nem ír operát. Szakmai és magánéleti mélyponton volt. Ebben a reménytelennek látszó helyzetben ügynöke rábeszélésére volt csak hajlandó elolvasni a librettót, majd olyan operát alkotott, mely megváltoztatta az életét, egyesítette az országát.
A szabadság iránti olthatatlan szerelem, a nemzet iránti hűség a héber rabszolgák kórusában mutatkozik meg a legemlékezetesebben a zene történetében: a zsidóság példája nyomán valóban a népek fényévé vált Giuseppe Verdi zenéjében. A színarany szárnyú gondolat a 137. zsoltárból útra kel az időn keresztül és megérkezik a 19. századba és tovább, az ókori Izraelből, Babilonból Európába.
1842 tavaszán már egész Milánó a „Va, pensiero...” -t dúdolta. Az opera a kontinens legjelentősebb dalszínházaiban hamar műsorra került, s Amerikában is bemutatták. A magyarországi premier 1847 januárjában volt a Nemzeti Színházban.
