A Madách szöveg komplexitását, filozofikus drámaiságát a zene-tánc-mozdulat-látvány-film eszköztárral, rövidített szöveggel ki lehet-e fejezni, vagy eleve bukásra ítéljük a darabot a Lucifer-i rideg logika, a mindenben hibát találó érvelés mentén?
Aldous Huxley brit író, költő és filozófus, 1931-ben írta legismertebb művét, a Szép új világ című disztópiát. A regény egy elképzelt távoli jövőben játszódik: tökéletesen megszervezett társadalom,
tudományos kasztrendszer, módszeres neveléssel kiirtott szabad akarat, család helyett folyamatos partnercserés szexualitás, „szóma" nevű tökéletes kábítószerrel elért elviselhetővé tett szolgaság.
Huxley tanulmánya vezette el Könczei Árpádot Madách Imre művéhez. Madách idejében London volt Európa, a világ legfejlettebb társadalma. De Madách nem a londoni színnel, a saját jelenével fejezte
be legismertebb alkotását, hanem tovább gondolta Ádám és Éva jövőjét. Falanszter, az űr, az eszkimó jelenetek mind borúlátó, az ember bukásának, pusztulásának vízióját előrevetítő jóslatai. Úgy gondolom, ma is érvényesek, jelen idejűek Madách szövegei, amiket a tánc-színházi-drámában használunk: „Erősebb lett az ember, mint az Isten."(Fáraó), „Nem kisszerű volt-é a hon fogalma?
Most már egész föld a széles haza." (Lucifer). Amire Ádám földhözragadt válasza: „Egyet bánok csak: a haza fogalmát, Megállott volna az tán, úgy hiszem, Ez új rend közt is." Igen, most alakul az új rend, a szép új világ, melyben újra előveszik a szép ígéreteket, a nagyszerű jelszavakat: „Egyenlőség, testvériség, szabadság!" Huxley által megjósolt agymosással el lehet érni, hogy ezekkel a soha be
nem tartott fogalmakkal néptömegeket újra akolba, falanszterbe lehessen terelni. A Tragédia előadást gondolatébresztőnek szánja Könczei. A táncművészet eszközeivel a férfi-nő kapcsolatról, az egyén és
tömeg viszonyáról, a hitről, szerelemről, szabadságról, a versenyről, a falanszter létről kérdéseket tesz fel és megpróbálja a válaszokat is megkeresni.
Előadja: a Háromszék Táncegyüttes tánckara és a Heveder zenekar
Dramaturg: Kozma András
Koreográfus asszisztens: Melles Endre
Koreográfus asszisztens, balettmester: Cseke Ágnes
Jelmeztervező asszisztens: Csüdöm Eszter
Operatőr: László Barna
Művészeti munkatárs, koreográfus: ifj. Zsuráfszky Zoltán, Harangozó-díjas
Díszlet-, jelmeztervező: Balázs Gyöngyi
Zeneszerző, rendező-koreográfus: Könczei Árpád, Harangozó-díjas
Művészeti vezető: Ivácson László
Igazgató: Virág Endre
Kúpte si vstupenku
