Fischer Ádám a komponista egyik leghitelesebb tolmácsa, aki Haydn zenéjének minden ötletét kidomborítja, minden rejtett üzenetét felszínre segíti.
Nem akarásnak nyögés a vége. Milyen mű születhet akkor, ha valaki nem akar megzenésíteni egy librettót, de addig nyaggatják, míg végül kötélnek áll? Azt hinnénk, ilyen előzményt csak érdektelen mű követhet. Kontárok műhelyében talán igen, de Haydn géniusza akkor is remekművet termett, ha nem volt kedve a komponáláshoz. (Nem véletlenül, hiszen az Esterházyak szolgálatában megszokta, hogy komponálni kell, ha esik, ha fúj.) A teremtés óriási sikere után nemesi szövegírója, Gottfried van Swieten szerette volna, ha a „Papa” megzenésít egy másik librettót is, melyet őbárósága a skót James Thomson The Seasons című elbeszélő költeményéből írt. Haydnnak nem volt kedve a dologhoz, a rábeszélés azonban oly kitartó volt, hogy végül kötélnek állt, de zúgolódva. Az eredményt már tudjuk: az életmű újabb nagy sikerű opus magnuma, mely ember és természet viszonyát mutatja be az évszakok tükrében. Fischer Ádám ezúttal az általa vezetett Düsseldorfi Szimfonikusok élén érkezik, a kórus a Magyar Rádió Énekkara, Hanne, Lukas és Simon szólama három világjáró énekes - a finn szoprán, Tuuli Takala, a német tenor, Uwe Stickert és a magyar basszus, Sebestyén Miklós - kiművelt orgánumán csendül fel.
Vezényel: Fischer Ádám
Közreműködők:
Hanne: Tuuli Takala (szoprán)
Lukas: Uwe Stickert (tenor)
Simon: Sebestyén Miklós (basszus)
Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Düsseldorfi Szimfonikus Zenekar
