Ha megkapod a betegség címkéjét, de végül nem halsz bele, és te leszel a „túlélő”, akkor ezután a krízishelyzet után mit csinálsz? Hány évre, évtizedre van szükséged, hogy elkezdj arról gondolkodni, valójában hogyan tudsz a legjobban létezni? Ezeket a kérdéseket meg lehet mászni sportcipőben vagy fel kell venni hozzá a magassarkút?
