Történet az Illés-Fonográf emlékkoncert margójára
Egy verőfényes nyári reggelen, amikor még az első villamos is pihen, Viktória, Sárika és Rézi elindultak, hogy megkeressék azt a lányt, aki tegnap este a koncerten az első sorban ült. Gyanították, hogy egy vidéki kislány volt, de még nem tudták, hogy Mohács vagy London felé vegyék az irányt.
Előző este megbeszélték a szombat esti lánnyal, hogy a kedvenc kávézójukban fog csatlakozni hozzájuk. Egy kedves kisleány megkérdezte tőlük, hogy ők-e azok, akik azt a lányt keresik, aki az első sorban ült.
Meglepődve vették át a levelet a távolból. A levél olvasása közben a hangszóróból Elvis Presley és Little Richard dalai szóltak. A levélben a lány megírta nekik, hogy elnézést kér tőlük, hogy eltűnt, de nagyon szerelmes volt és csalódott a kedvesében. Még fáj neki minden csók és a szép emlékek.
Megírta, hogy szeretne kertész lenni, vagy egy gyönyörű sárga rózsa, mely mézes illatot lehel. Kérte a lányokat, hogy ne haragudjanak rá ezért. Csak ültek csendben és azon gondolkodtak, hogy miért hagyták, hogy így legyen? Miért nem figyeltek jobban a lányra, hiszen nekik kellett volna vigyázniuk rá.
„Miért nem voltunk kicsit jobbak hozzá?” – kérdezte Sárika, és elpityeredett. Viktória vigasztalta, hogy ne sírj kedvesem, mindannyian sajnáljuk, hogy így esett, de mindenképpen meg fogjuk találni, mert a következő koncerten újra ott kell ülnie az első sorban. Rézi is kereste a szót, hogy megvigasztalja Sárikát.
Reggeli után újra elindultak az utcán. Viktóriának eszébe jutott, hogy a lányt Mohácshoz kötik az emlékei, ezért arrafelé kellene keresni. Már csak két hetük van rá a következő koncertig. Hirtelen elkezdett hangosan énekelni, hogy újra itt van a nagy csapat. Együtt eddig is mindent megoldottak, most is biztosan sikerülni fog, hiszen az ész a fontos, nem a haj.
„Lányok, adjátok a kezeteket és ne arra gondoljátok, hogy van valahol egy lány, aki feketében jár. Ne gondoljátok azt, hogy nem találjuk meg.”
Így hát a négy jóbarát Illés szekerén elindult Mohács felé kalandos útjára. Megálltak minden városban és faluban, hogy a lány felől érdeklődjenek. Nap végére nagyon elfáradtak, ezért úgy döntöttek, hogy a Duna-parton vacsoráznak. Rézi kiáltott a pincérnek, hogy lökd ide a sört! A koncert előtti napon megtalálták a lányt egy kertészetben, aki most újra itt ül az első sorban. (Mónika, egy Asterix rajongó)
https://www.youtube.com/watch?v=fzvDXSehaXY
Køb Billetter
