ILLÉS PRÓFÉTA ORATÓRIUMA
Műsor:
Mendelssohn: Éliás, op. 70.
Közreműködik:
Rost Andrea, Wiedemann Bernadett, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt – ének
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vezényel: Kovács László
Kevés olyan komponistát ismerünk, aki nem csak saját műveivel írta be nevét a zenetörténetbe, hanem más szerzők érdekében végzett szolgálataival is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Ebbe a szűk körbe tartozik – Liszt Ferenc mellett – Felix Mendelssohn-Bartholdy is, aki a Máté-passió 1829-es lipcsei előadásával Johann Sebastian Bach műveinek máig tartó reneszánszát indította el. Mendelssohn életének alakulása ugyanakkor több szempontból is Mozartra utal. Ő is csodagyerekként indult, és mindössze harmincnyolc év adatott számára, hogy megalkossa remekművekben gazdag életművét. Tizenhét évesen bemutatott Szentivánéji álom-nyitánya már egy tökéletesen felkészült, egyéni hangú zeneszerzőről tanúskodik. A zenetörténészek a korai romantika képviselői közé sorolják, aki a klasszikus és barokk hagyományok talaján alkotta meg hangvételében és érzelmeiben már ízig-vérig XIX. századi műveit.
Mendelssohn európai hangversenykörútjai után előbb Düsseldorfban vállalt állást, majd 1835-től a nagyhírű lipcsei Gewandhaus zenekar vezetőjeként szerzett érdemeket. Ebben az időszakban születtek nagyszabású bibliai oratóriumai, a Paulus és az Éliás. Előbbi bemutatása után született meg az Éliás megírásának terve. Szövegírójával, Julius Schubringgal való együttműködése azonban megszakadt és csak az 1840-es évtized közepén tért vissza a kompozícióhoz. Ekkor ugyanis a Birminghami Zenei Fesztiváltól kapott felkérést egy új oratórium megírására. Az ősbemutatóra 1846 nyarán került sor, de ezután még egy alapos szerzői átdolgozás következett, így a mű végleges formájában 1847. április 16-án került szólalt meg először.
Az ie. IX. században élt Éliás, azaz Illés próféta alakját és cselekedeteit a judaizmus, a kereszténység és az iszlám vallás is számon tartja, a Talmud, az Ószövetség és a Korán egyaránt ír róla. Malakiás héber próféta egyik jövendölése szerint pedig Éliás visszatérte fogja megelőzni a Messiás megérkezését. Az Ószövetség szövegein alapuló, német és angol nyelven is előadható, negyvenkét tételből álló oratórium két nagy részre osztható. Az első négy történet köré szerveződik, melyben a próféta megjövendöli a hároméves nagy szárazságot, meggyógyítja egy özvegyasszony haldokló fiúgyermekét, megöleti Baal papjait, s végül könyörgésével megnyitja az ég csatornáit. A második részben Éliás megvádolásának, menekülésének és mennybemenetelének lehetünk részesei. (Ez utóbbi momentumot idézi meg Ady Endre is Az Illés szekerén című versében.) A hatalmas zenemű során Éliás (bariton) szólama dominál, mellette – görög és barokk mintákra utalva – a tömeget megszemélyesítő kórus kap igazán jelentős feladatot. A további szólisták inkább epizód feladatokat kaptak. A bachi hagyomány újragondolására utal a recitatívók és a protestáns zenei formák alkalmazása is. Az Éliás egyértelműen drámai jellegű alkotás, nem csoda, hogy a muzikológusok egy része Mendelssohn által tervezett, de végül meg nem írt operának tekinti az alkotást. Akár egyetértünk ezzel az állítással, akár nem, az bizonyos, hogy Mendelssohn darabja a XIX. század oratorikus irodalmának kiemelkedő remeke.
