A kamaszgyerek, Regős Bendegúz, akinek az életben még soha nem sikerült semmi, és akiről csak az jut az emberek eszébe, hogy: „Bár akasztottak volna föl kétnapos korodban!”, kimarad az iskolából, és az anyja egy kupac segítségével kiadja tehénpásztornak. Így jut el a haramiaképű Szabó bakterhez, akinél a vasút mellett kell legeltetnie a teheneket. De hiába jó szándékú gyerek ez a Bendegúz, többnyire mire „végére ért a szándékának, esett bele a fele…”. A fiút sok megaláztatás éri, még akkor is, ha megvan a magához való esze. De a jókedve sohasem hagyja el. Vecsés és Ferihegy határában, hogy a tehenek kövérre hízzanak, kénytelen tilosban legeltetni, amitől aztán kapja rendesen a parasztok botütéseit.
Az életét azonban megkeseríti a bakter anyósa, a Büdös Banya, akitől a tiszta víz is ecetté válik a szájban. Aki olyan lapos elölről, mint a lángos, és hátulról olyan görbe, mint a Szent Gellért-hegy. A történet nemcsak Rideg Sándor regényének (1939), de Mihályfy Sándor 1979-ben készült felejthetetlen filmjének, és a Bendegúzt játszó Olvasztó Imre alakításának köszönhetően, generációk kedvence lett.
Közreműködik:
Bendegúz: Rónai Bálint/Nagy Bence
Rozi anyja: Mátrai Klári
Továbbá: egy falusi tűzoltózenekar
Az Én és a kisöcsém című operettből általában csak a címadó dalt szokás ismerni. Pedig ez az édes történet tele van szerelemmel, humorral, szerelemmel, komédiába illő tévedésekkel, szerelemmel, utazással, szerelemmel, egy cseppnyi ármánnyal, szerelemmel, atyai aggodalmakkal, szerelemmel, féltékenységgel, szerelemmel, rengeteg dallal, tánccal, ja, és szerelemmel is!
Tánckrónika Dózsa György tetteiről/Rekviem Mohácsért
táncmű
Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes
ELŐADÁS: 2026. július 04.
tervezett esőnap: július 05.