"Egy kis fényért az életem az ár, jó estét nyár…” énekli Fejes Endre 1969-ben megjelent igaz történeten alapuló regényének főhőse a Presser dalokkal kiegészült színpadi adaptációban. 1969 régen volt, a szocialista Magyarország életérzései messze már, mai fiataloknak történelemkönyv. Többször hallottam porosnak nevezni a művet, de vajon miért?
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Fejes Endre – Presser Gábor:JÓ ESTÉT NYÁR, JÓ ESTÉT SZERELEM zenés színmű
A magát görög diplomataként előadó Viktor, saját életét annak minden perspektívájával kilátástalannak, értelmetlennek ítéli. Pedig képességei jók, tanulhat, diplomát szerezhet; és akkor mi van? Lesz egy szar magyar mérnök. Ehelyett választja azt az életet, amiben meghajolnak előtte frakkban, szmokingban… Olyanok, akik, ha tudnák, hogy valójában kicsoda, emberszámba sem vennék. De ha virulnak a százasok, és fényes luxusautóból száll ki az ember, akkor már érezheti magát embernek. Akkor a szép nők is észreveszik, sőt szerelmesek lesznek… Ez a kitörési vágy, a látszatélet, a fennhéjázás kényszerűsége, az egzisztenciális kasztrendszer életérzései valóban olyan messze vannak tőlünk…?
Szereplők: Viktor..................................................................................... Tar Dániel Juhász Katalin....................................................................... Kovács Vecei Fanni Katalin apja; Személyzetis; Üzletvezető................................ Horváth László Attila Katalin anyja; Virágárus......................................................... Horváth Margit Hűvös Ilona; Szilvaárus......................................................... Tary Patricia Hűvös Márton; Vendég; Zsuzsanna apja............................... István István Hűvösné; Főbérlő................................................................... Szabó Márta Varga Veronika....................................................................... Jenei Judit Karácsony Nagy Zsuzsanna.................................................. Ténai Petra Krisz....................................................................................... Horváth Réka Házmester; Öreg.................................................................... Tóth Károly Segéd; Pincér 1. Árus; Rendőr 2............................................ Tóth Zolka Sofőr; Rendőr 1....................................................................... Törő Gergely Zsolt Szilvaárus; Fodrászlány; Táncoló nő; Kislány 2...................... Kövesi Csenge e.h. Szilvaárus; Kislány 1............................................................... Potonyecz Fanni
Alkotók: Díszlettervező: VERECKEI RITA Jelmeztervező: GÁLVÖLGYI ANETT, MIOVÁC MÁRTON Dalszöveg konzultáns: SZTEVANOVITY DUSÁN Dramaturg: SEDIÁNSZKY NÓRA Koreográfus: BLASKÓ BORBÁLA Zeneszerző: PRESSER GÁBOR Zenei átdolgozás: ZSÁGER-VARGA ÁKOS Súgó: NAGY ERZSÉBET Ügyelő: SÁRKÖZI ISTVÁN Rendezőasszisztens: ANTAL ANDREA Rendező: HORVÁTH ILLÉS
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
