Mindenszentek (november 1.) és halottak napja (november 2.): két keresztény ünnep, amely nemcsak a hívőket, hanem a világi társadalom nagy részét is megérinti, hiszen mindkét emléknap az eltávozottakról szól: ilyenkor sokan gondolnak elhunyt szeretteikre, mások a múlandósággal néznek szembe. Mindenszentek estéjén hagyományosan hangversennyel tisztelgünk az ünnep előtt. Ezúttal két requiem hangzik fel: a magyar kortárs muzsika gyöngyszemét a klasszikus repertoár halhatatlan remeke követi. Az előadók a hazai és a külföldi zeneélet kiváló képviselői.
Az erdélyi születésű, ám 1979 óta Magyarországon élő Orbán György (1947), a Müpa 2023/2024-es szezonjában az évad zeneszerzője, a hazai kortárs zene kimagasló alakja, aki műveiben mindig közérthetőségre törekedett, különös affinitással fordulva a vokális műfajok felé, Requiemjétől tehát joggal várhat megszólító közvetlenségű élményt a zenehallgató. A Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny felkérésére 2004-ben komponált gyászmise „az év komolyzenei műve” kategóriában az Artisjus-díjat is elnyerte. Mozart Requiemje a zeneszerző hattyúdala, mely köré a titokzatos mozzanatokkal körített keletkezéstörténet és a befejezetlenség szőtt legendákat. Verdi megrázó gyászmiséje előtt nem született a zenetörténetben olyan mű, amely hasonló tisztasággal és nemességgel jeleníti meg az élettől búcsúzó ember drámáját. A Magyar Rádió Zenei Együtteseihez csatlakozó vokális szólistagárdából a szoprán Kristóf Réka a Virtuózok felfedezettje, a mezzoszoprán Láng Dorottya jelentős külföldi sikerek után vált a hazai közönség kedvencévé, az alt Szilágyi Szilvia a debreceni Csokonai Színház operaprodukcióinak rendszeres közreműködője. A tenor Rab Gyula a Magyar Állami Operaház magánékese, valamint a müncheni Staatstheater am Gärtnerplatz társulatának szólistája, az orosz basszus, Alekszej Kulagin pedig a 2022-es V. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny második helyezettje volt. A karmestert, Kovács Jánost pedig minden bizonnyal senkinek sem kell bemutatnunk, hiszen az ország valamennyi vezető szimfonikus zenekara élén találkozhattunk már vele.
Vezényel: Kovács János
Közreműködők: szoprán - Kristóf Réka mezzoszoprán - Láng Dorottya alt - Szilágyi Szilvia tenor - Rab Gyula bariton - Alekszej Kulagin Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara
Repülöm a piros eget, égve reped,
siratom-e, siratom-e majd eleget?
Ha valami így fáj, mélybe talál,
nem a seb, a lélek,
az kiabál.
(Szarka Tamás: Repülöm a piros eget)
Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik.
A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt.
A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.
A világsiker most Budapestre érkezik!
Gyerekeknek álomszép kaland, felnőtteknek mélyen megérintő történet – közös családi élmény, amire még évek múlva…
Køb Billetter
