Az 1870-es években játszódó színdarabnak a világhírű és azóta is utolérhetetlen versenyló, aki 54 futamban indult és mindegyikben győztes lett, csak az egyik, majdnem mellékes szereplője. Jóval inkább az őt körülvevő, szorosan hozzá tartozó emberekről szól. Milyen hatással van a tulajdonos-tenyésztőre, a trénerre, a zsokéra és a lóápoló istállófiúra, továbbá a szépasszony grófnőre az, hogy életükben megjelenik az egyszeri csoda? Hogyan változtatja meg sorsukat az élő legenda? Vajon a korszak, az Osztrák-Magyar Monarchia jellegzetes figurái mennyiben méltóak a szinte hihetetlen változásra, amit a megszokott életükben egy legenda okoz? Ki mire használja, hogyan él vele, vagy fecsérli el a megismételhetetlen lehetőséget az alatt a rövid idő alatt, amíg egy égi tünemény közöttük létezi, hogy aztán sosem térjen vissza?
A világhírű csodaló körüli körtánc egészen a pályafutás végéig, egy utolsó nagy futamig tart. Bár az események részben a versenypályák környékén játszódnak, a futamok izgalmairól, az eredményekről csak a szereplők reakcióiból értesülhetünk. A színpad a személyes konfliktusokra, a jellemek összecsapásaira, az emberi sorsok fordulataira összpontosít.
Amerika a jövő országa, Amerika az ígéret földje, Amerika a lehetőségek hazája, egy tündérmese, főleg a 20. század eleji magyar nincstelenség felől nézve. A magyarországi szegénylegények, zsellérek, napszámosok, cselédek százezrei hagyták el a hazát az itthoni gondok enyhítésére, a könnyebb jövő reményében.
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi…