Beethoven: 8. (c-moll) zongoraszonáta, op. 13 („Pathétique”)
Chopin: Esz-dúr keringő, op. 18
Chopin: Asz-dúr („L’adieu”) keringő, op. 69/1
Chopin: Desz-dúr („Perc”) keringő, op. 64/1
Chopin: cisz-moll keringő, op. 64/2
Chopin: a-moll keringő, op. 34/2
Chopin: a-moll keringő
Chopin: e-moll keringő, op. posth.
Debussy: Prelűdök, 1. kötet – 10. Az elsüllyedt katedrális, 8. A lenhajú lány, 6. Lépések a hóban, 12. Minstrels (Bohócok)
Debussy: A boldog sziget
Kiss Péter (zongora)
Kiss Péter a hazai zenei élet újító gondolkodású zongoraművésze, aki szeret merész darabválasztásaival és elképzeléseivel új megvilágításba helyezni akár klasszikus műveket is. A Junior Prima- és Artisjus-díjas muzsikus ezúttal olyan kompozíciókkal örvendezteti meg közönségét, melyek ugyan népszerűek, ám a koncertműsorokban ritkán jelennek meg: „Karácsony táján szívesen hallgatjuk a jól ismert dallamokat, és bár a hangversenyemen megszólaló művek nem az ünnephez kötődnek, mégis kellemes kikapcsolódást adhatnak a felkészülés néhol zaklatott időszakában.” – vallja az este művésze. Az 1798-ban keletkezett Beethoven-szonáta alcíme már több mint kétszáz éve vita tárgya: egyes források szerint Beethoven maga adta hozzá a „Pathétique” alcímet, míg mások szerint a kiadója tette azt a zeneszerző áldásával. A keringő eredeti, német nyelvű elnevezésével először egy 1754-es komédiában lehet találkozni, a 19. század elejére pedig az egyik legnépszerűbb tánccá vált Európa-szerte. A kor zeneszerzőit is megihlette: különböző formában és hangszerelésben komponáltak valcereket – hol szimfónia-tételként bukkant fel, hol pedig zongorára írt karakterdarabként –, így például Chopin egész életét is végigkísérte a műfaj. A keringőket Debussy-művek követik: előbb négy különböző karakterű prelűd, amelyet pont Chopin tett önálló koncertműfajjá, majd egy olyan, színekben és érzelmekben tobzódó darab, amely Aphrodité állítólagos szülőhelyén, Kythéra szigetén játszódik.
RENDEZŐ: Zeneakadémia Koncertközpont
Køb Billetter
