Móricz Zsigmond azonos című regénye alapján a színpadi szöveget készítette: Tóth Réka Ágnes KIVILÁGOS KIVIRRADTIG 190 perc, egy szünettel A Weöres Sándor Színház és a Forte Társulat koprodukciója.
Móricz Zsigmond 1898-ben játszódó regényének nem egy személy a főhőse, hanem egy társadalmi osztály: a vidéki dzsentri. Szereplői a magyar jómód komondorában bolhaként ugrálnak és pattintják le azt, akivel nem akarnak közösködni. Az örökös anekdoták és népdalok mellett a változás és a változtatás kérdése lebeg az alföldi ház feszült szobáiban, ahol István nap van minden hétvégén és a mulatság akkor is kivilágos kivirradtig tart, ha közben teli kristálypohárként törnek össze az álmok. Meddig tartható fent a látszólagos rend, ha a régi rendszerek kerekei elakadtak a sárban? Horváth Csaba rendezésében Móricz szövegeinek zeneisége és történetének örökérvényűsége erősödik fel a fizikai színház eszközeivel.
Szereplők: DOBY ISTVÁN, jószágigazgató........................ Szerémi Zoltán DOBYNÉ ÁGNES, Doby felesége.................... Bálint Éva ANNUS, Dobyék kisebbik lánya....................... Mari Dorottya FRICI, Dobyné nagyobbik leánya..................... Nagy-Bakonyi Boglárka DOBY PÉTER, Dobyék fia................................ Hajdu Péter István POGÁNY IMRE, Annus kérője......................... Sipos László Márk JEGYZŐ, Frici férje........................................... Fehér László (Forte) SZALAY PÉTER................................................ Gyulai-Zékány István SZALAYNÉ IRMA.............................................. Csonka Szilvia FARAGÓ ispán.................................................. Némedi Árpád SCHÖLLER KÁROLY........................................ Balogh János PÉCHY LAJOS, orvos....................................... Widder Kristóf MALVIN, Doby Ágnes testvére.......................... Nagy Cili KÁDÁR ISTVÁN, legátus................................... Antal D. Csaba POSTÁSKISASSZONY...................................... Herman Flóra NEVELŐ............................................................ Horkay Barnabás / Forte FILEP, postamester........................................... Keller Dániel TANÍTÓKISASSZONY....................................... Keller-Dénes Emőke ARADI............................................................... Szabó Tibor ARADINÉ.......................................................... Németh Judit
Alkotók: jelmeztervező Benedek Mari díszlettervező Kiss-Benedek Kristóf, Kalászi Zoltán dramaturg Tóth Réka Ágnes kellékes Viszlay Fülöp hangosító Simon József Zoltán, Joós Márton világosító Kiss Zoltán súgó Jenei Ági ügyelő Győrváry Eszter rendezőasszisztens Ostyola Zsuzsanna RENDEZŐ: Horváth Csaba
Díjak: Színikritikusok Díj 2023. A legjobb kőszínházi előadás A legjobb rendezés: Horváth Csaba A legjobb férfi epizódszereplő: Gyulai-Zékány István
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
Az összművészeti előadás Erdély egyik legizgalmasabb, legszínesebb kultúrájú tájegysége, a Mezőség énekes, táncos és irodalmi hagyományaiból táplálkozik. A produkció zenei centrumában Bartók Béla Mikrokozmosz című zongorasorozatának tételei, valamint a zeneszerzőt inspiráló mezőségi dallamok állnak.
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el.
A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.
A Slava’s Snowshow egy varázslatos utazás, amelyet minden korosztálynak látnia kell. Egy előadás, amely visszarepít a gyermekkorba, megérinti a lelket,…
Køb Billetter
