Sarkadi Imre – Fábri Zoltán – Nádasy László – Zs. Vincze Zsuzsa:
KÖRHINTA
Az előadás időtartama kb. 2 óra, szünet nélkül.
Legendás film, klasszikus alkotás, amely úgy szólt az ötvenes évek gyilkos világáról, hogy a legszebb emberi érzés, a szerelem győzelmét hirdeti mindenek felett. A történet a tánc, a zene és a próza dinamikus egységben szólal majd meg a színpadon.
– A szerelemért érdemes élni, küzdeni. Hitet lehet meríteni belőle – mondja a rendező, Vidnyánszky Attila. – Ez a Körhinta történetének magva. Erről szól a Nemzeti Színház előadása is. Két férfi ugyanazt a lányt akarja. A lányt a szíve a szegényebbhez húzza, míg a szülei a módosabbhoz adnák. A lány a szívére hallgat. Törőcsik Mari úgy emlékszik, hogy Jean Cocteau azt mondta: a Körhinta azért nagy film, mert „fölzeng benne a szerelem”. A történet egyszerű, éppen ezért úgy tekintünk a Körhintára, mint egy görög drámára. Ismerjük a sztorit, ahogy az ókori színházban is mindenki ismerte a mítoszokat, azok szereplőit, sorsát. Nem lineárisan mesélem el a történeteket, hanem egyfajta mozaikszerűség, párhuzamosság jön létre, ami szándékosan kihagyásos, balladisztikus.
– A Marira vágyakozó két ifjú között nem politikai a különbség, mint Fábri Zoltán zseniális filmjében, hanem a hátterük más: Farkas Sándor gazdag, Bíró Máté szegényparaszt – magyarázza a rendező. – Előbbiről, vagyis a gazdag kérőről ráadásul a filmtől eltérően mi nem mondunk ítéletet. A földhöz való viszonya, alázata, a munkabírása mind olyan erények, amelyeket ma is elismerünk. Mindössze egy dologban nincs igaza: a szerelemben. Márpedig ez az érzés köti össze az eget a földdel – ezt nem ismeri fel, ezért bukásra van ítélve. Az előadás drámai főszereplője egyértelműen Mari, érte folyik a harc, neki kell döntenie a józan, kiszámítható, gazdag Farkas Sándor, és a szenvedélyes szerelmet kínáló Bíró Máté között.
Vidnyánszky Attila rendező a történet személyes szálát emeli ki, az érzelmek sodró erejét grandiózus színpadi kompozíciókban viszi színre. A produkció dinamizmusáért a Magyar Nemzeti Táncegyüttes felel. A Nemzeti Színházzal való első együttműködés nyomán pedig egyedülálló, műfajokon átívelő, a prózát, a táncot, a zenét egyesítő költői színházi előadás született.
A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciója.
Főszereplők:
Pataki István: Varga József
Patakiné: Szűcs Nelli
Bíró Máté: Berettyán Nándor
Mari: Battai Lili Lujza e.h.
Farkas Sándor: Bordás Roland
Közreműködik a MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES és zenekara
Művészeti vezető: Zsuráfszky Zoltán, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas, kiváló művész
Szakmai vezető: Zs. Vincze Zsuzsa, Kossuth-díjas, érdemes művész
Tánckarvezetők: Paput Júlia, Sánta Gergő
Vezető asszisztens: Valach Gábor
Zenekar vezető, prímás: Papp István Gázsa
Táncosok:
Barka Dávid, Benedek Attila, Bordás Barnabás, Cruz Heather Laura, Csabai József Márk, Csicsmann Dániel, Ertl Balázs, Fekete Bence, Gyurka Gergely, Hajdú Flórián, Hetrovicz Brigitta, Juhász Bence Zsombor, Juhász Sándor, Kerepesi Zoltán, Fekete Sarolta, Béli-Orbán Amanda, Paput Júlia, Payer Dóra, Rencz Norbert, Sánta Gergő, Szeverényi Barnabás, Tókos Attila, Tókos Zsófia, Tomory Kinga, Tompa Attila, Valach Gábor, Wallinger Ágnes
és még sokan mások
Zenészek:
Papp István Gázsa - hegedű, D. Tóth Sándor - brácsa, Liber Róbert - bőgő, Csávás Attila - fúvós hangszerek, Takács Ádám - hegedű, Balogh Kálmán – cimbalom
Forgatókönyv, dramaturg, jelmez: Zs. Vincze Zsuzsa
Zeneszerző: Lakatos Róbert
Díszlettervező: Mira János
Társrendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
Rendező:Vidnyánszky Attila
