A magyar Lukács András, a holland Hans van Manen és a cseh Jiří Kylián koreográfusok produkcióiból áll össze a Kortalan kortárs balettest, ahol Mozart, Erik Satie és Philip Glass muzsikájával fonódik össze a táncosok technikai bravúrja. Kortárs, mégis klasszikus, kamara, mégis sokszínű és lélegzetelállító estnek lehetnek részesei azok, akik megnézik a négy produkciót, az Örvényt, a Trois Gnossiennes-t, a Petite Mort-t és a Hat táncot. A darabok jellemzően cselekmény nélküliek, ám az élet számos aspektusa, mint az emberi kapcsolatok dinamikája jelenik meg bennük, hol komolyabb, hol humorosabb formában.
Hans van Manen / Erik Satie
Trois Gnossiennes
A Trois Gnossiennes Erik Satie mágikus szépségű remekére építve egy különös viszony képét vázolja fel. Az érzékeny ecsetvonásokkal vázolt kettős portréban bizalom, az alá-fölérendeltség, a viszonylagosság, egymásra utaltság képei villannak elő. Manen lírai és groteszk elemeket mesterien váltogatva, emlékezetes jegyeket összeszőve ábrázol monológokat és dialógust, szimbolikus pillanatokat egy intim mélységekben gazdag kapcsolatról. Az egyszerű pózok bravúrosan akrobatikussá emelkedése, az ernyedő, megéledő testtel folytatott talányos és rendkívüli játék teszi felejthetetlenné e sűrű és rövid alkotást.
Lukács András / Philip Glass
Örvény
A Magyar Nemzeti Balett egykori szólistája, Lukács András 2005-ben, a repetitív zene egyik legnagyobb alakja, Philip Glass zenéjére készített pas de deux-je, az Örvény az egyik legnehezebb kettőse lett. A folyékony mozgás, a szólisták közti végtelen harmónia és a koreográfus egyedi stílusa igencsak fárasztóvá és bonyolulttá teszi a jelenetet. Lukács a Magyar Nemzeti Balett felkérésére 2010-ben kilenc párosra bővített változatot készített. A klasszikus technikákon alapuló elemeket és a modern eszközöket ízlésesen és izgalmasan vegyítő Lukács elsősorban cselekmény nélküli koreográfiákat készít, ugyanakkor munkái nagyon is kifejezőek. Jelen munkájában a zene mellett a spirális mozdulatok is kiválóan illusztrálják a víz örvénylését; a vízét, melybe Az órák című filmben az öngyilkos Virginia Woolf Philip Glass zenéjére belesétál.
Jiří Kylián / Wolfgang Amadeus Mozart
Petite Mort
A Holland Táncszínházat több mint negyed századon át irányító Jiří Kylián nem ismeretlen a magyar közönség számára. Néhány egyfelvonásosa szerepelt már a Magyar Nemzeti Balett repertoárján, mert Kylián alkotásainak ott a helye minden olyan társulat műsorrendjében, ahol fontosnak tartják, hogy a múlt értékei mellett saját korunk balettművészetének kiemelkedő egyéniségeit is bemutassák a nézőknek. Kylián kivételes tehetségű koreográfus, aki a műfaj alapjaira építve szélesítette ki annak határait. Legfontosabb ihletője a muzsika, lendületes táncfolyamatai elsősorban a zeneművek hangulatait és szerkezetét tükrözik. Koreográfiái – bár soha nem mesélnek történeteket – közérthetők, teli vannak felejthetetlen karakterekkel. Kylián több táncművet is készített Mozart muzsikájára. A zeneszerző halálának 200. évfordulóján egy különleges balettel tisztelgett a nagy komponista előtt. Hat nő, hat férfi és hat kard szerepel ebben az alkotásban, melyben kellékként barokk stílusú ruhák, bizarr krinolinok is megjelennek. Merész látványosság, elegancia és stílusérzék jellemzi a koreográfusnak ezt az érett korszakából származó balettjét, amely 2013 májusa óta szerepel a Magyar Nemzeti Balett repertoárján.
Jiří Kylián / Wolfgang Amadeus Mozart
Hat tánc
„…úgy döntöttem, hogy nem alkothatok szimplán egy, a zeneszerző humorérzékét és zenei zsenijét tükröző táncsorozatot. Ehelyett hat, látszólag zavarosnak tűnő képet koreografáltam…” – nyilatkozta Jiří Kylián a Hat táncról. Kylián a burleszk szótári meghatározásának megfelelően esetlen, rizsporos parókájú, olykor irreálisan viselkedő hősök képtelen helyzeteire, helyzetkomikumaira és Mozart játékosságára építette táncdarabját. A táncosok mintha egy Mozart-korabeli panoptikumból lépnének elő, majd éppen a koreográfia újszerűsége, frissessége és szédületes dinamikája miatt egyre modernebb, időtlenebb hőseivé válnak Kylián abszurd alkotói világának. A Hat tánc azon kevés kortárs balettmű egyike, amely magas szintű klasszikus iskolázottságot kíván, ugyanakkor képes szívből megnevettetni mindenkit, aki csak látja: gyermektől az aggastyánig. Jiří Kylián a Magyar Állami Operaház Seregi-díjának tulajdonosa lett 2015-ben.
Csányi Miklós kulturális menedzser új tájházat nyit meg Szabadszálláson, mely alkalomból sorsdöntő kérdésre kell választ adnia. Döntésének következtében kalandos utazásra indul lelkiismeretének útvesztőjében. Az útvesztő végén újabb választás elé kényszerül – hogy jól választ-e, avagy sem, döntsék el Önök!
A Szolnoki Szigligeti Színház előadása.
Mi a szerelem? Vágy? Ábránd? Őrület? Shakespeare a szerelem természetrajzát kutatja a Vízkeresztben, ahogy mi is évezredek – születésünk óta. Ezért kergeti, űzi, hajszolja szereplőit pompás félreértések, kacagtató helyzeteken át – miközben mindenki hisz, remél, mindenki csal, csalódik – , hogy végül megtalálja a maga párját – zsák a foltját – és hogy végül mi fuldokolva, röhögve, sírva magunkra ismerhessünk és kérdezhessük újra: Mi is a szerelem?
Kúpte si vstupenku
