Kováts Kriszta, az Evita és a Mamma mia! sztárja, az Álomfejtés és a Zenemozi után ismét új – vagy inkább talán nagyon régi – világba visz el minket, a Biblia világába. A témák persze ismerősek lesznek, hiszen ezek az európai, azon belül a zsidó-keresztény kultúra alaptörténetei (Noé bárkája, A bábeli torony építése, A fáraó álma vagy a betlehemi csillag története), de tapasztalatból tudjuk, hogy Kováts Kriszta és szerzői, valamint zenész kollégái mindig meg tudnak lepni minket. Egy meglepetést már most elárulhatunk –a közreműködő zenésztársak felsorolásából kiderül, hogy eddig sosem hallott hangszerelésben szólalnak majd meg a dalok.
Közreműködik: Baranyay Piroska – cselló, vokál, Fábri Flóra – csembaló, vokál és Keönch László – beatbox, ütőhangszerek, hegedű, vokál.
A zeneszerző Wolf Péter az Erkel-díj után 2018-ban kapta meg az Artisjus könnyűzeneszerzői életmű-díját, de könnyűzenei slágerei mellett olyan híres komolyzenei dalok szerzője is, mint az Ave Maria. Hosszú évek óta pedig a legjobb magyar komolyzenei szólisták (például Baráti Kristóf, Balog József) játsszák a műveit.
A dalszövegíró most is Fábri Péter, A híd felé, a Füttyös Gyuri, az Elvarázsolt kávéház, az Álomfejtés és sok más dal szövegírója, Kováts Kriszta állandó alkotótársa.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
A darab mai sikerorientált, külsőségekre építő társadalmunk és kapcsolataink szatírája, mely számos fontos kérdést tesz fel. Hol van a saját boldogságunk ahhoz képest, amit másoknak mutatni akarunk? Mennyire tesszük magunkévá, amiket környezetünk mesél rólunk? Megtartható-e önmagunkba vetett hitünk? Milyen hatással van életünkre a fizikai megjelenésünk?
Jegyvásárlás
