A Lola naplója című, három részes felolvasószínházi-sorozat története a Márai házaspár emigrációjának 31 évét, az 1948 és 1979 közötti időszakot követi nyomon. Máraiék örökbefogadott kisfiukkal, a hétéves Janikával együtt 1948 augusztusában hagyták el végleg Magyarországot. Lola ekkor kezdett bele naplófeljegyzéseibe, és az írást – kisebb-nagyobb kihagyásokkal 31 éven át – szinte minden nap folytatta.
Első állomásuk Nápoly volt. Az itt eltöltött három és fél évben - a hazátlanság fájdalma, státuszuk bizonytalansága, és anyagi nehézségeik ellenére - emigrációjuk legszebb időszakát élték meg. Márai új ihletet merített Nápolyból. A gyönyörű tájból, ahol Odüsszeusz vándorlásának helyszínein járhatott, és az ott élő szegény emberek szívélyességéből. Itt írta meg a Béke Ithakában-t, az Egy polgár vallomásai III. kötetét (Hallgatni akartam), és itt kezdte írni nápolyi mindennapjaik gyönyörű emlékét őrző San Gennaro vére című regényét is. Egymás iránti szerelmük is kinyílt. Ekkor már 25 éve voltak házasok, és Lola többször is így utal kapcsolatuk felvirágzására: „Ezüst nászút”
Különleges egyediséget ad az előadásoknak, hogy Márai Sándort Hegedűs D. Géza személyesíti meg, aki régóta avatott ismerője az író életművének, hiszen évek óta játssza a Hallgatni akartam-ot Márai bőrébe bújva. Most újabb árnyalatokkal, szenvedélyesen, mély empátiával mutatja meg az eddig kevéssé ismert, kapcsolatukban szélsőséges érzelmeket is megélni tudó, Lolát és Janikát mélyen szerető Márait.
A Lolát megszemélyesítő Takáts Andrea ötlete volt az előadás napló-párbeszéd formája, ő állította össze a szövegkönyvet is, amely a Helikon kiadónál Egymás tükörképei vagyunk címmel - 2024 júliusában, Márai Lola születésének 125. évfordulóján - könyvként is megjelent.
2025. április 11.-e Márai Sándor születésének 125. évfordulója. Ünnepeljenek velünk ezzel az előadással!
--
Az előadás időtartama: 90 perc, szünet nélkül
Online bankkártyával, illetve OTP és MBH SZÉP-kártyával is megvásárolhatja jegyét.
