Vashegyi György nemegyszer nyilatkozta, hogy nagyra értékeli Mendelssohn zenéjét, és azt is régóta tapasztalhatjuk, hogy két együttese, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus élén sokat tesz a zeneszerző műveinek hazai népszerűsítéséért. Utóbbit elsősorban nem a szimfóniák, nyitányok és versenyművek, hanem a vokális kompozíciók igénylik, és e csoporton belül is az egyházzenei művek: motetták, oratóriumok.
A karmester nagy súlyt helyez a két monumentális Mendelssohn-oratórium, a Paulus és az Éliás korabeli apparátusú, historikus elveket követő megszólaltatására: újra és újra visszatér e remekművekhez, egyre kiforrottabb koncepcióban tolmácsolva Mendelssohn hitvalló opusait. Az Éliás a két nagy alkotás közül a későbbi és a népszerűbb: az akkor már régóta formálódó darabot 1846-ban mutatták be a Birminghami Fesztiválon, amely egy jótékony megrendeléssel segítette az oratórium megszületését.
Az ószövetségi próféta alakját és küzdelmes-konfliktusgazdag sorsát példázatszerűen bemutató mű számos formai jegyében a nagy barokk oratóriumok ihlető hatásáról tanúskodik. Zenéje azonban a romantika első nagy hullámának méltó képviselője, és a műnek sok újszerű vonása is akad - ilyen például a nyitányt megelőző bariton-recitativo. A kompozíció méltó megszólaltatását Vashegyi György és együttesei mellett élvonalbeli magyar és külföldi énekesek közreműködése garantálja.
Vezényel: Vashegyi György
Közreműködők:
szoprán: Pasztircsák Polina
mezzoszoprán: Láng Dorottya
tenor: Sebastian Kohlhepp
bariton: Jochen Kupfer
Orfeo Zenekar, Purcell Kórus
