Mikó Csaba- Húsország
A hullagyűjtő csendben dolgozik, és nem vár köszönetet. Lenyesi a rosszat, és megteremti a jót. Figyel és vár. Nézi Húsország lakóit, a járkáló húsdarabokat, és tudja: a romlás az egyetlen, ami rájuk vár. Ő nem vár a rosszra, ő megelőzi azt. Láthatatlanul, de jól dolgozik. Lenyesi a rosszat, és megteremti a jót.
Egy szerencsétlen baleset hogyan nyomorítja meg egy egész család életét? Hogy lehet, hogy Húg tanítgatja Nővért jóról és rosszról, hogy később tudja, miként tájékozódjon a világban, ha Húg már nem lesz mellette? Míg Húg egyszerű szavakkal, Nővér késsel, vérrel, áldozattal választja el a jót a rossztól. Mint tudjuk, a jó és a rossz fogalmai szubjektívek; de kinek-kinek a számára hol húzódnak ezek határai?
A Húsország témája az irányítottság, és az irányított ember helykövetelése szűk szabadságában. A mű ráirányítja figyelmünket a hagyományos értékrend abszurditására, míg helyenként kézenfekvőnek mutatja azt, amit amúgy betegesnek ítélnénk.
De ami a legfontosabb, rámutat arra, ami mindezek mögött van: a mindent átható és mozgató szeretetvágyra.
Az előadás a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen frissen végzett osztályból alakult E60 Társulat első magyarországi közös bemutatkozása, és a Zugszínházban Hollóssal korábban is együtt dolgozó színészek koprodukciója.
