A szigeti várban létrejött szabadtéri produkció eredményét talán legjobban példázza, hogy a bama.hu
2009 év végén indított szavazásán az év legkiemelkedőbb kulturális eseményének választották a nézők. Külön megtiszteltetés számunkra, hogy 2023-ban előadásunk, mint nemzeti értékünk, felvételre került KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG kategóriában a SZIGETVÁRI TELEPÜLÉS ÉRTÉKTÁRÁBA. Tudomásunk szerint színházi produkció nem büszkélkedhet ilyen elismeréssel. Tizenhatodik szezonját éli az előadás. Óriási sikerrel, határon innen és túl. Mi lehet a titka? Hiszen mindenki úgy ül be a nézőtérre, hogy tudja, „vesztettünk”. Zrínyi és megmaradt 300 vitéze 1566 szeptember 7.- én, hősi halált halt Szigetváron. Lehet ebből a tragikus eseményből lélekemelő színházi sikert létrehozni? Ez a tizenhat szezon a tanú rá; Lehet. A szereposztás, a zenék, a szövegek, elvarázsolnak, s még nem volt olyan előadás, ahol a nézők, ne álló vastapssal jutalmazták volna meg az alkotókat, akik Szigetváron, eredeti helyszínen, méterre azon a helyen játsszák el a történetet, ahol Zrínyi és vitézei életüket adták azért, hogy Európa templomainak tornyán még mindig kereszt van és nem félhold. Ez a Tizenhatodik szezon.
1566. Szeptember 7. Véget ér Szigetvár ostroma. Mindössze három várvédő marad életben. Köztük Cserenkó, / Csengeri Attila / Bot Gábor /, aki később megírta a szigetvári ostrom hiteles történetét. Bár néhány dologról úgy tűnik, inkább hallgatott. Például arról, mi lett azokkal az asszonyokkal, akiket
Zrínyi Miklós /Sasvári Sándor/ már nem tudott csáktornyai birtokára menekíteni, s akik mégsem kerültek az ellenség kezébe...? …vagy miért változtatott a szultán eredeti szándékán, s fordította Eger felé nyomuló haderejét Szigetvárnak…? …vagy miért állt egy török janicsár, Lahib /Bot Gábor/ a biztos győztesek oldaláról a halálba induló magyarok mellé…? Elindul egy nyomázás. A török nagyvezír, Mehmed, / Beleznay Endre / s tőle függetlenül az osztrák fővezér, Salm, / Besenczi Árpád /megpróbálja kideríteni, Zrínyi hősi helytállásának mi lehetett a mozgatórugója? Az ostrom ideje alatt játszódó cselekmény egymás mellé rakott momentumai végül felvetik a kérdést: lehet, hogy a világtörténelem legnagyszabásúbb politikai gyilkosságának vagyunk tanúi?
SZEREPLŐK
Zrínyi Miklós gróf SASVÁRI SÁNDOR Jászai díjas
Cserenko Ferenc, kamarás CSENGERI ATTILA
Salm gróf, osztrák fővezér BESENCZI ÁRPÁD Jászai díjas
Szokoli Mehmed, török nagyvezér BELEZNAY ENDRE
Rosenberg Éva, Zrínyi felesége FÜREDI NIKOLETT
Anna, szakácsnő DÉVÉNYI ILDIKÓ
Novák János, hadnagy RÁCZ JÁNOS
+KELEMEN CSABA+
Lahib, / Pribék János / janicsár BOT GÁBOR
Nádasdyné, a nádor özvegye IVÁN ILDIKÓ
Kata, szolgálólány KOVÁCS VIRÁG
Kecskés György, hadnagy VÁRHELYI DÉNES
Dandó Ferenc, hadnagy RENCZ MÁRK
+SZEBENI JÁNOS+
Radovan Jakab, hadnagy GÖTZ ATTILA
Gerecs Bartolus, hadnagy VIDÁKOVICS SZLÁVEN
Orsits István, hadnagy TUNYOGI PÉTER
Lulla, török háremhölgy GAÁL ZSÓFIA
Perván, janicsár aga BELLUS ATTILA
Borbála, szolgálólány BOGOS BOGLÁRKA
Ali, török aga RADVÁNSZKI SZABOLCS
György, Zrínyi Miklós fia FRITZ ATTILA
Csenge szolgálólány MORAVETZ KÍRA
Valamint magyar és horvát vitézek, török vitézek, magyar asszonyok, lányok,
török háremhölgyek szerepében…
Zrínyi Tánckar tagjai
IH EuroDance Táncszínház
Vektor Íjász Klub Sport Egyesület, Zrínyi Vitézek
Zrínyi Gárda Csáktornya - Zrinska Garda Cakovec
A rendező munkatársai: Balogh Norbert
Moravetz Kíra
Perczel Adrienn
Tóth Judit
Várhelyi Dénes
Horvát nyelvű fordítás Tomek Iván
Díszlet Bényei Miklós
Jelmez Molnár Gabriella
Koreográfus Halmi Zoltán
Segédrendező Oláh-Fenyvesi Judit
Producer Moravetz-Somogyvári Andrea – Sasvári Sándor
– Kis Sándor
Rendező MORAVETZ LEVENTE
