A szecesszió kiszabadította a művészetet az egyenes vonalak börtönéből: a hullámzó, lendületes, organikus formák tökéletesen kifejezték a századforduló életének a modern lendületét, páratlan műalkotásokat létrehozva ezzel az új vizuális világgal. Az összművészeti gondolkodás szintén a stílus jellegzetessége, amely egy rendkívül izgalmas eszmei háttérrel rendelkező koncepció. A világhírű bécsi Szecessziós ház kiállítótereiben a művészek mind az alkotásaikkal, mind a kiállításaikkal nagy visszhangot keltettek.
Klimt legismertebb időszaka kétségkívül az „aranykornak” nevezett periódus. A mester modernizálta az aranyat: az érzéki, csillogó hátterű remekművek megváltoztatták a XX. század képzőművészetének az első évtizedeit és a hatása mindmáig tetten érhető, hiszen az alkotásai világszinten a legtöbbet reprodukált képek közé tartoznak. Már gyermekkorától foglalkoztatta az arany, hiszen az édesapja ezüst- és aranyműves volt, majd az 1900-as évek elején többször elutazott Velencébe és Ravennába, ahol a csodálatos bizánci mozaikok ejtették őt rabul. A szerelem oltárképének tekinthető A csók című főmű, amelyben szépen összpontosul mindaz, amely fontos volt számára.
A művész több mint kétszáz festményt alkotott, amelyek közül mintegy százhatvan darab ismert. Bár Klimtnek „arany folyt az ereiben”, a monumentális freskófestészete, a tökéletesen megkomponált tájképei, a divatos női portréi, valamint az allegorikus alakjai nem kevésbé zseniálisak. Hogyan lehet egyszerre botrányos és bámulatos, dekoratív és drámai, érzéki és esztétikai egyetlen ecsetvonás? Bán Blanka művészettörténész szeptember 22-i előadásán kiderül!
Előadó: Bán Blanka művészettörténész