Giuseppe Verdi: NABUCCO
opera
olasz nyelven, angol és magyar felirattal
2026. augusztus 13., csütörtök 20:00 (esőnap: augusztus 14.)
2026. augusztus 15., szombat 20:00 (esőnap: augusztus 16.)
Műsoridő: 180 perc (1 szünettel)
Közreműködik: a Kodály Filharmonikusok
és a Kodály Kórus Debrecen
Karmester: Dénes István
Rendező, producer: Bán Teodóra
A 2025-ös szezon egyik legnagyobb közönségsikerét, a NABUCCO operát, 2026 nyarán is műsorra tűzi a Margitszigeti Színház!
Nabuccot, a babiloni királyt Kálmándy Mihály Kossuth-díjas operaénekes, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja alakításában láthatja a közönség 2026-ban is. A magyar bariton már pályája kezdetén, a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia hallgatójaként Verdi Nabuccójának címszerepével debütált. Később a Teatro Verdi Trieste-ben bemutatott Nabucco-produkciójával vette kezdetét nemzetközi karrierje. Kálmándy Mihály fellépett többek között Rómában, Nápolyban, Bécsben, Stockholmban, Londonban, Varsóban, valamint Szöulban és Új-Zélandon is. Mindeközben a Magyar Állami Operaházban folyamatosan énekelte a nagy baritonszerepeket.
A lenyűgöző hangú, számos hazai és nemzetközi díjjal elismert magyar, drámai koloratúr- és spinto szoprán Boross Csilla, nemzetközi hírnevét épp Verdi Nabucco című operájának Abigéljével indította 2011-ben Rómában, Riccardo Muti vezénylete alatt. A szerepet azóta a világ legrangosabb operaházaiban és fesztiváljain több mint 140 alkalommal énekelte. és amerre csak feltűnik, ott e jelenséget ováció fogadja, tapsorkán kíséri. Gazdag repertoárja felöleli az operairodalom mesterműveinek ikonikus olyan nőalakjait, mint a Tosca, az Aida, az Odabella, a Minni, a Maddalena, a Gioergetta, a Gioconda és a Tannhäuser Vénusza és Erzsébete, kezdve barokktól a kortárs művekig.
Fenenát, Nabucco lányát Vörös Szilvia Gundel-díjas, Junior Prima díjas opera-énekesnő (mezzoszoprán) alakítja majd, aki 2018 óta a Bécsi Állami Opera tagja. Ismael, a jeruzsálemi király unokaöccsének szerepében 2026-ban is a velencei születésű, sármos, fiatal Riccardo Gatto lesz látható.
Szereposztás:
Nabucco, Babilónia királya: Kálmándy Mihály
Izmáel, Jeruzsálem királyának unokaöccse: Riccardo Gatto
Zakariás, a zsidók főpapja: Palerdi András
Abigél, rabszolganő, Nabucco legidősebb lánya: Boross Csilla
Fenéna, Nabucco lánya: Vörös Szilvia
Baál főpapja: Zajkás Boldizsár
Anna, Zakariás nővére: Kristófi Ágnes
Abdalló, a babiloni király tisztje: Ujvári Gergely
Közreműködik:
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vezényel: Dénes István
Díszlettervező: Árva Nóra
Rendezőasszisztens: Toronykői Attila
Rendező, producer: Bán Teodóra
A Nabuccoról
Verdi huszonhét évesen elhatározta: soha többé nem ír operát. Szakmai és magánéleti mélyponton volt. Ebben a reménytelennek látszó helyzetben ügynöke rábeszélésére volt csak hajlandó elolvasni a librettót, majd olyan operát alkotott, mely megváltoztatta az életét, egyesítette az országát.
A szabadság iránti olthatatlan szerelem, a nemzet iránti hűség a héber rabszolgák kórusában mutatkozik meg a legemlékezetesebben a zene történetében: a zsidóság példája nyomán valóban a népek fényévé vált Giuseppe Verdi zenéjében. A színarany szárnyú gondolat a 137. zsoltárból útra kel az időn keresztül és megérkezik a 19. századba és tovább, az ókori Izraelből, Babilonból Európába.
1842 tavaszán már egész Milánó a „Va, pensiero...” -t dúdolta. Az opera a kontinens legjelentősebb dalszínházaiban hamar műsorra került, s Amerikában is bemutatták. A magyarországi premier 1847 januárjában volt a Nemzeti Színházban.
