“Az a test voltál, akire valaha felmásztunk mi gyerekek, és megforgattál, átbucskáztattál minket a karodon, miközben önfeledten nevettünk. Az a test, aminek óvatosan a hátán jártam, amikor fájt a derekad, és kérted, hogy tapossalak meg. Így a testek között van egy mélyebb kommunikáció. Az ember nem tudatosítja a mindennapokban, de amikor a másikból már csak ez a test van jelen, egy elesett test, akkor van egy mély együtt mozgás a testek között. Tudtam érezni a tested, és ezzel nagyon közel kerültem hozzád, közelebb, mint felnőttkoromban valaha, olyan közel, ahogy talán csak csecsemőként.”
Babarczy Eszter: Apám meghal című legújabb könyve egy apa-lánya kapcsolatról szól a lány megszületésétől az apa haláláig. Vajon ez egy tipikus történet?
A kötet kapcsán a szerzővel és Ladjánszki Márta táncos-koreográfussal Artner Szilvia, az est szerkesztője, az E10 munkatársa, újságíró beszélget.
Az est bevezetéseként Ladjánszki Márta és Varga Zsolt: ünnep. rituálé.EXTÁZIS most DUETT 2.0 című performansza látható. Az L1 Egyesület két tagja (táncos és zenész) folytatja Ellenbacher Ádám (szintén L1-tag) alapötlete alapján és kézműves maszkjaival a mozgáskutatást. “Egy test, néhány torz arc és egy maréknyi nyers kötél. A táncos ebben a nyers esztétikájú maszk-sorozatban merül el – minden egyes maszk egy extatikus pillanat lenyomata, az arc torzulása, ahogy a belső világ kifordul. A mozdulatok nem ismételhetők: a test folyamatosan újradefiniálja önmagát az anyagon keresztül. Mindezt élő zene szövi át: a zenész nemcsak kísér, hanem feszültséget teremt, válaszol, provokál – dialógus test és hang között.
