A legtöbb hiba nem a rossz döntésekből születik, hanem amikor meg akarjuk úszni a nehéz részeket.
Skóciában egyszer levágtam az ösvényt egy mezőn keresztül. Sokat kellett mennem, gyorsabbnak tűnt és racionális döntés volt. A térkép szerint működött. Csak egy apró részlet hiányzott: a mező valójában láp volt, de nem látszott.
Mire kiderült, már késő volt. Beszakadt alattam a talaj. A hátizsákom súlya húzott lefelé, a lábam pedig meg sem tudtam mozdítani. Körülbelül tizenöt méterre volt a szilárd talaj. Közel. Elméletben…
Ott tanultam meg igazán valamit: nem minden rövidebb út gyorsabb. Néha csak gyorsabban visznek bajba.
Vannak helyzetek, ahol lehet kísérletezni. Van, ahol a bátorság előre visz. És van, ahol a rendszer nem engedi meg a hibát. Ahol a „majd megoldjuk okosban” nem stratégia, hanem kockázat. Az egyetlen okos döntés az, hogy végigmész a kijelölt úton. Lépésről lépésre.
Az életben, a vezetésben és a vadonban is ugyanaz a törvény működik: a nehéz részeket nem lehet megúszni. A felkészülést, a fáradtságot, a váratlan helyzeteket és időjárást nem lehet átugrani. A döntések súlya nem tűnik el attól, hogy nem nézünk rájuk.
A legnehezebb utakon is mindig vannak, akik végigérnek. Nem azért, mert mindig motiváltak és nem azért, mert fejben ők a legerősebbek. Hanem mert elfogadják és tudomásul veszik, hogy nem lehet kizárólag a rövidítésben, a “kreatív” megoldásokban bízni. És azt is megtanulták, hogyan menjenek tovább akkor is, amikor minden összeesküdött ellenük.
Erről szól ez az előadás.
A kitartásról. A fegyelemről. A fókuszról. A felelősségvállalásról. A hosszú távú, nyomás alatti teljesítményről. Hogyan hozol döntést fáradtan. Mi alapján választasz, amikor nincs jó opció — csak kevésbé rossz. És arról, hogyan haladj tovább akkor is, amikor nincs rövidítés.
Mert a vadonnak van egy szabálya, amely egy munkahelyen és az életben is ugyanúgy működik:
No Short Cuts."
Camino Steve
Jegyvásárlás
