OROSZ KLASSZIKUSOK - Csajkovszkij / Sosztakovics / Bizet-Scsedrin - Baráti K., Takács-Nagy G. L/4.
Hangversenyünk műsora „kirándulás” az orosz zene hallatlanul színes világába. Csajkovszkij drámai nyitányfantáziája remekül adja vissza Shakespeare drámájának lényegét, Sosztakovics Hegedűversenye 1947-48-ban keletkezett, már felszabadultan a világháború szörnyű nyomása alól, de még a sztálini önkényuralom árnyékában. Rogyion Scsedrin orosz zeneszerző a világhírű balett-táncosnő, Maja Pliszeckaja férje volt, sok balettzenét komponált, többek között balett-szvitet Bizet Carmen című operájából vonós zenekarra és ütőhangszerekre.
Viac
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Csajkovszkij: Rómeó és Júlia – nyitányfantázia Sosztakovics: I. (a-moll) hegedűverseny, op. 77 Bizet-Scsedrin: Carmen-szvit
KÖZREMŰKÖDIK
Baráti Kristóf – hegedű
VEZÉNYEL
Takács-Nagy Gábor
Takács-Nagy Gábor, zenekarunk állandó vendégkarmestere hegedűművészként kezdte pályafutását, az általa alapított vonósnégyes világhírű lett. A kvartettel közös munka idején, közel két évtizedig Amerikában élt, majd visszaköltözött Európába, a Genfi Zeneakadémia professzora és emellett elismert, nemzetközi hírű karmester. Itthon is nagy megbecsülésnek örvend. Nemrég lemezre vette Beethoven összes szimfóniáját.
Hangversenyünk műsora „kirándulás” az orosz zene hallatlanul színes világába. Csajkovszkij drámai nyitányfantáziája remekül adja vissza Shakespeare drámájának lényegét, Sosztakovics Hegedűversenye 1947-48-ban keletkezett, már felszabadultan a világháború szörnyű nyomása alól, de még a sztálini önkényuralom árnyékában. Rogyion Scsedrin orosz zeneszerző a világhírű balett-táncosnő, Maja Pliszeckaja férje volt, sok balettzenét komponált, többek között balett-szvitet Bizet Carmen című operájából vonós zenekarra és ütőhangszerekre. Ez a rendkívül színes és az opera cselekményét követő zenemű nagyon kedvelt hangversenydarab.
Koncertünk szólistája, Baráti Kristóf 1979-ben született, kisgyermek korában kezdett hegedülni. A Liszt Ferenc Zeneakadémián, majd Párizsban végezte tanulmányait. Több rangos nemzetközi hegedűversenyen nyert értékes díjakat, legnagyobb sikere 2010-ben a Moszkvai Paganini-verseny 1.díja. Junior Prima, Liszt-, Kossuth-, Bartók-Pásztory és Prima díjjal tüntették ki.
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.
„Túl sötét.”
„Micsoda posvány!”
„Csupa ronda emberről ír!”
„Ez a darab előadhatatlan, már a dialógusai miatt is.”
„Disznók vagytok ti mind, mondják a darabban, s ez találó ezekre az alakokra, de legfőképpen magára a szerzőre.”
„Én bizony nem szeretném, ha ez a Húber a sógorom lenne!”
„Hát írjon végre kellemesebb emberekről, az Istenért, hiszen ezek maga a förtelem...”
„Én csak és kizárólag az író kedvéért olvastam végig.”
„Én már azt se bántam volna, ha belelőnek a súgóba, oly mindegy az már ebben a pokolban...”
„Szörnyű munka!”
„Sivár, sivár.”
Szimultán monodráma sorozat? Többszólamú strorytelling est?
Nincs könnyű dolga annak, aki címszavakat, műfaji meghatározást keres arra a kísérletre, amire az…
