OROSZ KLASSZIKUSOK - Csajkovszkij / Sosztakovics / Bizet-Scsedrin - Baráti K., Takács-Nagy G. L/4.
Hangversenyünk műsora „kirándulás” az orosz zene hallatlanul színes világába. Csajkovszkij drámai nyitányfantáziája remekül adja vissza Shakespeare drámájának lényegét, Sosztakovics Hegedűversenye 1947-48-ban keletkezett, már felszabadultan a világháború szörnyű nyomása alól, de még a sztálini önkényuralom árnyékában. Rogyion Scsedrin orosz zeneszerző a világhírű balett-táncosnő, Maja Pliszeckaja férje volt, sok balettzenét komponált, többek között balett-szvitet Bizet Carmen című operájából vonós zenekarra és ütőhangszerekre.
Viac
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Csajkovszkij: Rómeó és Júlia – nyitányfantázia Sosztakovics: I. (a-moll) hegedűverseny, op. 77 Bizet-Scsedrin: Carmen-szvit
KÖZREMŰKÖDIK
Baráti Kristóf – hegedű
VEZÉNYEL
Takács-Nagy Gábor
Takács-Nagy Gábor, zenekarunk állandó vendégkarmestere hegedűművészként kezdte pályafutását, az általa alapított vonósnégyes világhírű lett. A kvartettel közös munka idején, közel két évtizedig Amerikában élt, majd visszaköltözött Európába, a Genfi Zeneakadémia professzora és emellett elismert, nemzetközi hírű karmester. Itthon is nagy megbecsülésnek örvend. Nemrég lemezre vette Beethoven összes szimfóniáját.
Hangversenyünk műsora „kirándulás” az orosz zene hallatlanul színes világába. Csajkovszkij drámai nyitányfantáziája remekül adja vissza Shakespeare drámájának lényegét, Sosztakovics Hegedűversenye 1947-48-ban keletkezett, már felszabadultan a világháború szörnyű nyomása alól, de még a sztálini önkényuralom árnyékában. Rogyion Scsedrin orosz zeneszerző a világhírű balett-táncosnő, Maja Pliszeckaja férje volt, sok balettzenét komponált, többek között balett-szvitet Bizet Carmen című operájából vonós zenekarra és ütőhangszerekre. Ez a rendkívül színes és az opera cselekményét követő zenemű nagyon kedvelt hangversenydarab.
Koncertünk szólistája, Baráti Kristóf 1979-ben született, kisgyermek korában kezdett hegedülni. A Liszt Ferenc Zeneakadémián, majd Párizsban végezte tanulmányait. Több rangos nemzetközi hegedűversenyen nyert értékes díjakat, legnagyobb sikere 2010-ben a Moszkvai Paganini-verseny 1.díja. Junior Prima, Liszt-, Kossuth-, Bartók-Pásztory és Prima díjjal tüntették ki.
A Fővárosi Nagycirkusz nyári műsorában egy kalandos időutazásra hívunk! Hunyjuk be szemünket és repüljünk vissza az időben száz évet! Az 1920-as évekbe érkezünk, egy fantasztikus évtizedbe! Ki ne akart volna akkor élni!? Ki ne akart volna egy stílusos puhakalapban kiszállni egy nyitott sportkocsiból és táncba szaladni, amikor megszólalt a swing, a jazz vagy a charleston?
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el.
A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.
