A londoni átlagember, a londoni Kovács János, azaz John Smith egy hétköznapi taxisofőr. Semmi különös. Nem tűnik ki a tömegből, nem lakik fényűző palotában, nem ismeri a királynő, de még a kutya sem. Dolgozik, amennyi csak belefér, még akár azon túl is. Otthon várja csinos felesége. Minden a megszokott mederben csordogálna, ha egy este nem fordul fel minden fenekestül. John ugyanis hősként megvéd egy idős hölgyet két huligántól. Sajnos, a megmentett a megmentőt is fejbevágja a táskájával. Kórház. Egy rendőrfelügyelő viszi haza. De hova is? John más címet mondott be a rendőrségen és mást a kórházban. Megindul a kétségbeesett magyarázkodás, ráadásul a barát és a felső lakó is beszáll a kavarodásba. Az események lavinája elindul… És a mi hősünkről elképesztő dolgok derülnek ki: két lakása van, az egyikben Mary, a másikban Barbara, és mindkettő a felesége!...
Ray Cooney fergeteges komédiája a Madách Színházban több mint harminc évig ment, és több mint 900 előadás futott le! Prózai darab még sosem ért meg ennyi előadást Magyarországon. Ígéretes, nemde?
JOHN SMITH................................................................ NAGY ANDRÁS MARY SMITH................................................................ NAGY ADRIENN BARBARA SMITH......................................................... MISURÁK TÜNDE STANLEY CURTIS........................................................ BARANYI PÉTER PORTERHOUSE (felügyelő)......................................... REITER ZOLTÁN TROUGHTON (felügyelő).............................................. LISZTÓCZKI PÉTER BOBBY FRANKLYNN ....................................................KARDOS KRISTÓF FOTÓRIPORTER.......................................................... SZŐKE OLIVÉR
Díszlet/Jelmez: IVÁNYI ÁRPÁD Súgó: PETHŐ ORSOLYA Rendezőasszisztens/ügyelő: LÁZÁR RITA
Szörényi Levente – Bródy János / Gyöngyösi Levente
ISTVÁN, A KIRÁLY
A rockopera szimfonikus operaváltozata két részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a címszerepet…