Modernség és hagyományhűség vitája: ehhez szól hozzá a Nemzeti Filharmonikusok Kobayashi bérletének első estje egy Schönberg-, egy Rachmaninov- és egy Brahms-művel. A cseh nemzeti érzés és a pánszláv mozgalom szószólóiként hangzanak fel Smetana és Janáček alkotásai – közülük a Glagolita mise becses ritkaság. Klasszikus nosztalgiák jegyében született zenéket hallunk Csajkovszkijtól, Prokofjevtől és Sosztakovicstól – köztük olyan slágereket, mint a Rokokó-variációk vagy a Klasszikus szimfónia –, és izgalmas utazást tehetünk a 19. század vége és a 20. század német-osztrák zenéjének világában, Korngold és Richard Strauss kalauzolásával. Itt is akad ritkaság, a szinte sohasem hallható Straussiana, Korngold műve, amely a Valcerkirály emléke előtt hódol, valamint Richard Strauss szintén fehér hollónak számító programszimfóniája, az Itáliából. A szólisták? A világhírű Olga Kern játssza Rahmanyinov III. zongoraversenyét, Alexander Ramm Csajkovszkij kecses variációit, és hazai kedvencünk, Kelemen Barnabás Korngold D-dúr hegedűversenyét. Karmesterként Donato Renzettit, Oliver von Dohnányit, a Moszkvai Virtuózok alapítóját, Vlagyimir Szpivakovot és a nagy tehetségű fiatal német dirigenst, Christoph Altstaedtet üdvözölhetjük.
Kobayashi bérlet / 1
2020. december 10., csütörtök, 19:30
Passacaglia
Arnold Schönberg: Öt zenekari darab, op. 16
Sergey Rachmaninov: III. (d-moll) zongoraverseny, op. 30
***
Johannes Brahms: IV. (e-moll) szimfónia, op. 98
Olga Kern zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Donato Renzetti
Értékmérő-e az, ha egy mű modern, vagy a maga korában annak számított? A közvélekedésben sokáig úgy szerepelt, hogy igen. „Jobb körökben” illett előnyben részesíteni az újító zeneszerzőket, és elmarasztalni a „maradiakat”. Ma már ezt másképp látjuk: elsősorban a mondanivaló gazdagságára, a művészi kidolgozás mívességére, a költőiségre és a szuggesztivitásra figyelünk. Ezen a koncerten három olyan mű találkozik, amely éppen a modernség és a hagyományosság kérdéseit segít átgondolni a közönségnek.
A moszkvai születésű, Amerikában élő, negyvenöt éves muzsikus, Olga Kern korunk egyik legsikeresebb és legvirtuózabb zongoraművésze, aki eddigi pályája során intenzív érdeklődést mutatott az orosz repertoár iránt, indokolt tehát, hogy Rachmaninov III. zongoraversenyében hallhatjuk, hangszerének egyik legnépszerűbb és egyben legnehezebb versenyművében. A jellegzetes késő romantikus dallam- és harmóniavilágú mű ugyanabban az évben – 1909-ben – keletkezett, amikor a Rachmaninovnál egy évvel fiatalabb, 1874-es születésű Arnold Schönberg Öt zenekari darabja, ez az úttörő szellemű, modern kompozíció, amely új színeket és új kifejezésmódot hozott a zene világába. A két zeneszerző tehát másképp értelmezte hivatását: Rachmaninov egy életen át a hagyományhoz kapcsolódott, Schönberg pedig a változásban, új eszközök, sőt egy teljesen új kompozíciós módszer kidolgozásában hitt. Ma mindkettejük művészetét gyönyörködve hallgatjuk. Ahogyan a sokak által „konzervatívnak” bélyegzett Brahms IV. szimfóniáját is, negyedik tételében a barokk mintára felépített passacagliával – azét a Brahmsét, akiről születésének centenáriumán, egy nagy tanulmányban éppen a modern Schönberg bizonyította be, hogy igenis, haladó szellemű zeneszerző.
