Az eredeti szereposztás színészeinek összjátékát négy meghatározó szerepalak átvételével Fekete Réka Thália, Huszárik Kata, Jászberényi Gábor és Lazók Mátyás erősítik. Mindkét előadást közönségtalálkozó követi.
Balázs Zoltán értelmezése lehántja a műről a lírai és melankolikus rétegeket, nem a Csehov-játék édesbús, impresszionista, pasztellszínekkel dolgozó hagyományához csatlakozik, hanem a szöveg nyersebb, elevenebb, ironikusabb megközelítését kínálja. Azt az "egyszerű és primitív" játékmódot, amelyre maga Csehov utal egy helyen.
A Maladype kegyetlenül őszinte produkciója nem a csehovi szándékot kutatja, hanem a mű mai értelmezési lehetőségeit. Mert, ahogy Fodor Géza fogalmazott egy esszéjében: "Egy elmaradott társadalomban, amely évtizedek óta tömegesen termeli a frusztrált »felesleges embereket«, s pusztítja a hiteles személyiségeket, nem érdekes, izgalmas, aktuális-e Csehov Platonovja?"
A rendező, Balázs Zoltán így beszélt a Platonovról: "Tetszik a darab kimunkálatlansága, a nyersessége. Érdekel, hogy miként tudjuk megfogalmazni a saját nyelvünkön azt a fajta személyes létezést, amit ezek a csehovi figurák együttesen képviselnek. A Platonovban a generációs problémák mellett rendkívül élesen jelenik meg egy fiatalember hevülete, vehemens kritikája a világgal, a környezetével szemben, s ez - úgy érzem - tökéletes alapanyagot kínál egy olyan társulat számára, amely saját folyamatos újrafogalmazására törekszik."
