A darab főhőse egy hivatása gyakorlásában ellehetetlenített színésznő, aki annak ellenére megpróbál nem félni és szabad lélekkel élni, hogy a hatalom folyamatosan megfigyelteti és „Pornó” fedőnév alatt nyilvántartatja mint célszemélyt.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Visky András: Pornó egyszemélyes játék Szünet nélkül - 70 perc
A Nemzeti Színház 2008-ban, a Biblia évében meghirdetett meghívásos drámapályázatán a fölkért alkotóknak a Tízparancsolat egy-egy törvényének témájára kellett darabot írniuk. A nyolc elkészült pályamű közül Visky Andrásé a hetedik parancsolat eredeti, kiterjesztett érvényű jelentését járta körül: „Ne lopj: életet, szabadságot, jövőt!”
A darabot „a szerzőhöz igen közel álló személyek életeseményei ihlették”.
Egy kíméletlen önkényuralmi rendszer világában játszódik, főhőse egy hivatása gyakorlásában ellehetetlenített színésznő, aki annak ellenére megpróbál nem félni és szabad lélekkel élni, hogy a hatalom folyamatosan megfigyelteti és „Pornó” fedőnév alatt nyilvántartatja mint célszemélyt. Ez a mozzanat azonban csak az egyik indoka a meghökkentő címválasztásnak. A másik indítékot az író így fogalmazta meg egy interjújában: „A politikai pornográfia elszabadulóban van, már az új oltárképeken, a számítógépek képernyőin és a telefonunk kijelzőjén is folyamatosan jelen van...Hatálya alól egyikünk sem vonhatja ki magát, a vak is látja, mi történik: nem elég a szavazatunk, sohasem elég, a testünk is kell, a gondolataink, a lelkünk, a hálószobánk. Meg kell állni a gyermekeink és gyermekeink gyermekei színe előtt, és elmondani a saját történetünket. Kiűzni nyelvünkből, tekintetünkből, érintéseinkből, sejtjeinkből a diktatúrát. Amíg nem tesszük meg, diktatúra-függőségben élünk. Nincs bátrabb tett, mint előállni a gyávaság történetével.”
Csonka Szilvia, a Weöres Sándor Színház egyik meghatározó színésznője – második gyermekének születése, s emiatt két évad kihagyása után – Visky András igaz történetének színrevitelével tér vissza a szombathelyi közönség elé nem csak, mint színművész, hanem a produkció rendezőjeként is.
Az előadás abból a szempontból is különleges, mert az országban talán egyedülálló módon teljes egészében "zöld": az újrahasznosított anyagokból készült díszlet és kellék új jelentéstartalmat kapott.
Előadja: Csonka Szilvia
Dramaturg: Csonka Szilvia, Duró Győző Díszlet/báb: Oroszy Csaba Látvány és jelmeztervező: Csonka Szilvia Jelmezkivitelező: Simonné Borsodi Mária Zene: Horváth Dániel Videó: Kaczmarski Ágnes Kellék: Horváth Viktória Hang: Joós Márton Fény: Simon Ottó/Horváth-Toki Tibor Ügyelő/súgó/asszisztens: Győrváry Eszter/Ostyola Zsuzsa A rendező munkatársa: Kovács Géza Rendező: Csonka Szilvia
Fotók: Mészáros Zsolt
Köszönet: Baranyai István “Lego”, Bálint Éva, Bodrogi Tamás, Domonkos Veronika, Falusi Anikó, Győri Csaba, Jenei Ágnes, Kelemen Zoltán, Mesebolt Bábszínház, Móri Csaba, Szalacsy Tamás, Tóth András, Varga Krisztián, Vaspöri Ottó, Viszlay Fülöp
Szörényi Levente – Bródy János / Gyöngyösi Levente
ISTVÁN, A KIRÁLY
A rockopera szimfonikus operaváltozata két részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
Godfrey Reggio, a kísérletező szellemű amerikai rendező 1982-ben készítette el Koyaanisqatsi című filmjét, amely az új iránt fogékony közönség köreiben…
