Tanulmányok hosszú sora született a nőről, de igazán még senki nem ismerte ki. A NŐ. Félénk, védelemre szorul, vagy bátor, tettre kész. Csábító vagy szende, irányító vagy követő.
Milyen a nő, teljes valójában, minden álarc nélkül, mikor csak ő van, és senki más. Lemeztelenítve áll előttünk, kétségeivel, félelmeivel.
Közvetítő a szecesszió nagy mestere Alfons Mucha, aki képes volt mindig úgy ábrázolni a nőt, amilyen valójában. Gyönyörűnek, legyen vékony, kövér, rövid, vagy hosszú hajú, magas, akár alacsony.
A képek mintha megelevenednének, elmesélnék mindazt, amit mögötte van. Kik is ők valójában.
Zene: Gergely Attila - montázs
Fény: Till András, Molnár Péter
Dramaturg: Nemes Orsolya
A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.
A darab hat különböző hátterű nőről szól, akik látszólag semmiben sem hasonlítanak egymásra, mégis ugyanarra az önbizalom-növelő rúdtánckurzusra jelentkeznek –…