A kiállításról:
Helmut Newton életműve nemcsak páratlan, de utánozhatatlan is. A divatfotózás nagyja, aki nem csupán ábrázolja, hanem újradefiniálja a korszellemet; célja, hogy a képeken keresztül izgalmas és meglepő történeteket meséljen el. Helmut Newton divatfotói kivétel nélkül túlmutatnak a bevett gyakorlaton, olykor szürreális érzékkel vagy éppen Alfred Hitchcock suspense-technikájával árnyalva szőnek párhuzamos narratívát. Gyakran nem egyértelmű, hogy hol ér véget a valóság, és hol kezdődik a „színpad”. Fotóin különböző elemeket kombinálva teremti meg a hatalom és a csábítás zavarba ejtő színjátékát, mindezt hihetetlen esztétikai érzékkel. Többnyire a nőket állítja a középpontba – Paloma Picassót, Catherine Deneuve-t, Liz Taylort, Carla Brunit –, de a férfiak és nők közötti interakció is visszatérő motívum a felvételein.
A hagyományos narratív megközelítéseken túl ugyanakkor Newton divatfotóit nemcsak fényűző elegancia és finom csábítás hatja át, hanem kulturális utalások és meglepő humorérzék is. Párizsi évei alatt, az 1970-es és 1980-as években, a konvenciókat játékosan kigúnyolva, tabukat döntögetve fejlesztette tovább utánozhatatlan stílusát. A divatfotózás ezt követően vált vonzóvá a szélesebb közönség körében is, növelve a fotóalbumok, valamint a témával kapcsolatos kiállítások népszerűségét. A címlapfotóknak, magazinos megjelenéseknek és saját kiállításainak eredményeként Newton munkásságát milliók ismerték meg az évtizedek során.
Későbbi divat- és termékfotói rendszerint sorozatok formájában jelentek meg. Ezekben a kései években Newton a német, az amerikai, az olasz, a francia és az orosz Vogue-nak is dolgozott, elsősorban Monte-Carlóban és környékén. Előszeretettel alakította át a banális helyszíneket élesen kontrasztos és fölöttébb minimalista színpadokká, saját egyedi elképzeléseinek megfelelően. A szépek és gazdagok szexuális, valamint kulináris kicsapongásokkal teli kiváltságos és különc élete visszatérő témája munkáinak. Egyidejűleg használja és kérdőjelezi meg a vizuális kliséket, időnként öniróniával vagy gúnnyal árnyalva azokat, de mindvégig empatikusan. Védjegyévé vált a határok eltolása, átlépése vagy lebontása. Finoman vegyíti a meztelenséget a divattal és az időtlen elegancia érzetével –, ekképpen munkái egyszerre dokumentálják és magyarázzák a nők változó szerepét a nyugati társadalomban.
65 évvel az után, hogy felszállt a vonatra, amellyel elmenekült a nácik elől, Helmut Newton egy alapítvány létrehozása mellett döntött, szülővárosában, Berlinben. A Helmut Newton Alapítvány Newton, valamint az 1970-től Alice Springs néven szintén jelentős fotós életművet létrehozó felesége, June munkásságát hivatott óvni és bemutatni. Az alapítványnak köszönhető az éppen 99 évvel ezelőtt született német fotóművész 1972 és 1984 között készült képeiből, fekete-fehér ezüstnyomataiból – divatfotókból, portrékból és aktokból – összeálló kiállítás a MODEM falai között.
A tárlat kurátora Matthias Harder, a Helmut Newton Alapítvány igazgatója.
