• Program


    Salome
    2

    Salome

    Zenedráma egy felvonásban, német nyelven, magyar és angol felirattal
     több

    A bibliai témájú Salomét Richard Strauss az 1893-as, azonos című Oscar Wilde-színdarabból komponálta. Az angol szerző francia száműzetésben, francia nyelven megírt költői – és a korban botrányosan erotikus – művét Strauss zenei újrafogalmazása a legszélsőségesebb végletekig viszi el. A zeneszerző remek színpadi érzékkel megállíthatatlanul hömpölygő, rendkívül súlyos, ugyanakkor szarkazmust sem nélkülöző zenedrámát hozott létre. Az Opera új produkciója a Vörös Győző ókorkutató vezette ásatások során feltárt eredeti Heródes-palota, a mai Jordánia területén található Machaerus rekonstruált tereit is használja, először a világon. Az előadás a Brnói Janáček Fesztivállal való együttműködésben jön létre.

    Szereposztás

    Karmester
    Kocsár Balázs
    Heródes
    Gerhard Siegel
    Heródiás
    Lukács Gyöngyi
    Salome
    Annemarie Kremer
    Jochanaan
    Szemerédy Károly
    Narraboth
    Nyári Zoltán
    Apród
    Mester Viktória
    1. zsidó
    Horváth István
    2. zsidó
    Szerekován János
    3. zsidó
    Kiss Tivadar
    4. zsidó
    Biri Gergely
    5. zsidó
    Pataki Bence
    1. nazarénus
    Kováts Kolos
    2. nazarénus
    Bartos Barna
    1. katona
    Geiger Lajos
    2. katona
    Kiss András
    Egy kappadókiai
    Endrész Ferenc
    Rabszolga
    Csiki Gábor
     
    Alkotók
    Oscar Wilde azonos című drámája nyomán a szövegkönyvet írta
    Richard Strauss
    Rendező
    Rátóti Zoltán
    Díszlettervező
    Vörös Győző / Dobrosi Tamás
    Jelmeztervező
    Tordai Hajnal
    Mozgásrendező
    Kovács Dénes
    Magyar nyelvű feliratok
    Arthur Roger Crane

     

    Cselekmény

    Helyszín: Júdea helytartójának, Heródesnek a palotája

    Narraboth, a fiatal szíriai harcos Heródes, Júdea helytartójának palotáját őrzi. Miközben elbűvöli Salome, a 16 éves lány varázslatos külseje, egy apród szörnyű tragédiát sugall. A feszültséget csak tovább fokozzák a zsidók veszekedésének beszűrődő hangjai, majd egy titokzatos jóslat a mélyből: Jochanaan (Keresztelő Szent János) prédikál, akit Heródes záratott börtönbe. Salome lép hamarosan színre, aki azért menekül ki Heródes palotájából, mert a férfi kéjesen bámulja. A lány felfigyel a föld mélyéről érkező szózatra, és egyre kíváncsibbá teszi a különös hang, de hiába, mert a prófétát Heródes parancsára senki sem láthatja. A tiltás feltüzeli Salomét, aki Narraboth epekedő pillantását kihasználva ráveszi a katonát, hogy kinyissa a ciszterna fedelét. A próféta – börtönsírjából kikelve – megjelenik.

    Salome kissé rettegve, de elbűvölten bámulja a hatalmas férfialakot, a válláraomló sötét haját, tüzes szemeit. Jochanaan tudomást sem akar venni a lányról, még pillantásait sem tűri, de Salomét még az sem riasztja vissza, hogy a férfi Heródiást, Salome anyját és az egész udvartartást gyalázza. A félelmetes szavak ellenére Salome érzelmeit azonnal lángra lobbantja a próféta. Talán éppen a próféta ellenállása tüzeli fel annyira, hogy Salome nem tud szabadulni Jochanaan csókjának gondolatától. Salome a fanatizmus hevületével írja le a próféta szépségét, és az ôrületig fokozza vágyát: tombol, kiabál, mindent elkövet, hogy elérje célját. Nem tűri a férfi elutasítását, képtelen elfogadni, hogy akad olyan férfi a földön, aki visszautasítja őt. Salome most nem ér célt: a próféta megátkozza a lányt, és visszabújik börtönébe. Salome pedig egyedül marad fékezhetetlen szenvedélyével és kielégületlen vágyaival.

    Heródes és Heródiás jelenik meg a teraszon, Salomét keresik. Heródest balsejtelmek gyötrik, többek között szorong a próféta haragja és bosszúja miatt. Megretten, amikor a földön vért lát. Kiderül, hogy Narraboth halott teste fekszik előtte, aki Salome iránt érzett reménytelen szerelme miatt önkezével vetett véget életének. Heródes Saloménak hízeleg, hátha mostohalánya jobb kedvre deríti. De Salomét semmi más nem foglalkoztatja, mint az a titokzatos férfi odalent, akit egyszer egyszerre imád és gyűlöl. A próféta hangjai folyamatosan beszűrődnek; most is éppen Heródiást átkozza, aki sérelmezi, hogy Heródes nem hallgattatja el őt. Heródes azonban fél a prófétától, mint a tűztől, „mert szent ember és látta Istent”.

    Heródes egyre rimánkodóbban kéri Salomét, hogy vidítsa fel egy tánccal. Heródiás – látva férje mohó pillantásait – megtiltja lányának a táncot, de mikor Heródes könnyelműen elajánlja a lánynak, hogy a táncért cserébe bármit megad neki, amit csak szeretne, Salome táncra perdül. Heródiás mindvégig szúrós tekintettel figyeli, ahogy férje vágyait saját lánya korbácsolja fel. A tüzes tánc végeztével Heródes teljesíti ígéretét és megkérdezi a lányt, mit óhajt: Salome közönyösen közli: „ezüst tálon akarom Keresztelő Szent János fejét!” Heródes halálfélelmével küzdve rimánkodik a lánynak, hogy ne hallgasson anyjára és kívánjon bármi mást, ám Salome hajthatatlan.

    Heródes kimerülten bámul maga elé, Salome pedig a ciszterna széléhez tapadva várja a lefejezést. Néma csend. Salome minden idegszálával figyeli a halálhörgést, de nem hall semmit. „Miért nem üvölt a próféta?” – kérdezi. Mindenki dermedten várja a történést. Majd felnyúlik a mélyből a hóhér kardja, és ezüst tálon nyújtja a levágott fejet Saloménak, aki olyan szenvedélyesen beszél az elnémult fejhez, mint az első találkozásuk alkalmával. Salome számára megszűnik a külvilág; beteges vágyait önmaga teljesíti be, övé most már a próféta „teste”. A levágott fejjel való erotikus kéjelgés látványát már Heródes sem bírja elviselni. A szörnyűséges tettől kiábrándulva Salome megölését követeli katonáitól, majd az éjszaka leple mindent eltakar...

    Ajánló


    Ray Cooney bohózatai a klasszikus angol vígjátékhagyományt követik, a rá jellemző virtuóz cselekményvezetéssel,…

    Jegyvásárláskor kérjük vegye figyelembe, hogy az eseményre korhatár nélkül mindenkinek kell jegyet váltani.…

    Szcenikus kantáta eredeti nyelveken, magyar és angol felirattal



    © Minden jog fenntartva - MusicalInfo.hu 2006-2016