Seregi László / Aram Iljics Hacsaturjan: Spartacus
Balett három felvonásban
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt. „A téma örök, amíg embereket nyúznak, ölnek, igazságtalanul bántanak, és vannak emberek, akik kitörni vágynak.” (Seregi László)
I. felvonás
1. kép
Róma. A Via Appia mellett keresztfák sorát látjuk, rajtuk megfeszített rabszolgák. Köztük van a haldokló rabszolga-vezér, Spartacus is. Katonák kíséretében érkezik a győztes hadvezér, Crassus, a rabszolgalázadás leverője, aki indulattal néz meghurcolt és legyőzött ellenfelére. Spartacus keresztje alatt Flavia, a felesége virraszt. Az asszony könyörögne férje életéért, ám Crassus nem figyel rá. Spartacus haláltusájában visszaidézi az eseményeket: összesűrítve lejátszódnak előtte a felkelés eseményei.
2. kép
Crassus és nemes barátai elhatározzák, hogy Capuába mennek, a gladiátorképzőbe.
3. kép
A capuai gladiátoriskola. A rabszolgák szokásos gyakorlataikat végzik. Batiatus, az iskola tulajdonosa kiszemeli Spartacust, majd rövid küzdelemben leteríti a férfit. A rabszolganők vízzel kínálják az elcsigázott harcosokat. Megérkezik Flavia, Spartacus felesége is, akire szemet vet Batiatus. Vendégek érkeztét jelzik a harsonák: Crassus jön barátaival, Canusszal, Claudiával és Júliával. Crassus kiválaszt négyet a felsorakozó rabszolgák közül. A thrák Crixus a júdeai Gáddal, az afrikai pedig Spartacusszal küzd majd életre-halálra. Amikor férjét kiválasztják, Flavia a gladiátorok közé rohan, és ájultan esik a földre.
4. kép
A viadal előtti éjszakára közös cellába zárják a négy gladiátort, de még sokáig nem jön álom a szemükre. Spartacus marad ébren legtovább. Flavia beszökik a cellába, hogy férjétől elbúcsúzzon. Az alvók felébrednek, így közösen búcsúznak a Nőtől, az élettől.
5. kép
A gladiátor viadal színhelye. Az első párviadalban Gád megöli Crixust. A két összecsapás közötti szünetben táncosnő szórakoztatja a vendégeket. Spartacust ezalatt a páholyba kísérik, hogy a hölgyek közelről szemlélhessék meg izmait. A táncosnőről Spartacusnak szerelme, Flavia jut eszébe. A második párviadalban Spartacus egy késsel száll szembe a szigonnyal és hálóval küzdő afrikaival. A fekete felülkerekedik, ám ahelyett, hogy megölné a gladiátort, őrjöngő dühében a rómaiak páholya ellen fordul. Lázadása reménytelen, és bár több katonát megsebez, végül az egyik őr végez vele. Az afrikai Spartacus karjai között hal meg. Spartacus tehetetlen dühében a földbe döfi kését.
6. kép
Az afrikai tetemét a rabszolgák elrettentéséül az udvar rácsból készült falára akasztják. Spartacus éjjel kiszökik a cellájából, és a holttest előtt állva, bosszút fogad. Miután egy felé közeledő őrt megölt, kiszabadítja Gádot és a rabszolgákat. A felkelők megölik az őröket, majd kitörnek az arénából.
II. felvonás
1. kép
Évekkel később Crassus két barátnőjével felkeresi a romba dőlt capuai arénát. A hadvezért emlékek gyötrik. Felidézi a gladiátorok, a halott afrikai, Spartacus és a neje, Flavia alakját is.
2. kép
Crassus nyári palotájában vendégekkel múlatja az időt. Claudia és Júlia mellett maga is táncol, majd az előkelő társaság féktelen mulatságba fog. Eközben kint, Spartacus vezetésével gyülekezik a rabszolgasereg. Betörnek a palotába, ahonnan mindenkit elűznek, majd megünneplik győzelmüket. Elfogják Crassus barátját, Canust, és párviadalra kényszerítik egy római katonával. A harcban mindkét férfi megsebesül, ám a rabszolgák megkímélik életüket.
III. felvonás
1. kép
Róma. A szenátusban izgatott vita zajlik épp, amikor a capuai rabszolgatábort megjárt sebesült katona betántorog, és a szenátorok szeme láttára meghal. Crassus letakarja a holttestet, majd a katona kardját magasra emelve jelzi, hogy a szenátus támogatásával a rabszolgák ellen induló sereg élére állt.
2. kép
A rabszolgafelkelést leverik. A seregnek menekülnie kell. Az utolsó táborhelyen Spartacus és Flavia lírai szépségű duettben búcsúzik egymástól és az élettől. A rómaiak bekerítik a tábort, Spartacust elfogják, ám az asszony megmenekül.
3. kép
Flavia képzeletében megjelenik a győztesek diadalmenete.
4. kép
A nyitó kép helyszíne: Spartacus meghal a keresztfán, Flavia egyedül maradt gyászával. Spartacus és társai halálával már csak az asszony az, akiben ott él a szabadságért vívott harc emlékezete.
Évad szereposztás
Karmester: Kesselyák Gergely
Spartacus: Leblanc Gergely / Kekalo Iurii / Melnyk Vladislav / Bakó Máté
Flavia, a felesége: Melnik Tatiana / Kozmér Alexandra / Tanykpayeva Aliya / Carulla Leon Jessica
Crassus, római hadvezér: Oláh Zoltán / Balázsi Gergő Ármin / Lagunov Ievgen / Timofeev Dmitry
Az afrikai: Radziush Mikalai / Apáti Bence / Liebich Roland / Szakács Attila
Gád, a júdeai: Lagunov Ievgen / Majoros Balázs / Szegő András / Diachkov Dmitry
Crixus, a thrák: Katona Bálint / Kerényi Miklós Dávid / Molnár Dávid / D'Amico Pierpaolo
Júlia: Sarkissova Karina / Carulla Leon Jessica / Starostina Kristina
Claudia: Felméry Lili / Radina Dace / Balaban Cristina
Canus, Crassus barátja: Lajti Gábor / Petchey Lloyd / Vékes Roland
Batiatus, a gladiátoriskola tulajdonosa: Bajári Levente / Cserta József / Szirb György
Táncosnő: Gezmis Obengül Polen / Cheprasova Elizaveta / Gyarmati Zsófia
Csengettyűs férfi 1. Szakács Attila / Taravillo Carlos
Csengettyűs férfi 2. Szigeti Gábor / Darab Dénes
Csengettyűs férfi 3: Medvecz József / Babácsi Benjamin
Csengettyűs férfi 4: Borsai German / Morvai Kristóf
