Szakrális táncok és rituális mozdulatok fonódnak össze kortárs táncformákkal a tánc célját modern társadalmi kontextusban vizsgáló előadásban. A mozgás dinamikus elemként a hang energetizáló hatását használja, miközben feszegeti a hagyomány és innováció határait.
Jenna Jalonen korábbi RING című darabja után a HALOval folytatja a hagyományos táncok kutatását. Míg a RING a körtáncokat vizsgálta, a HALO tovább megy ezen az úton és a olyan szakrális táncokban, rituális mozdulatokban mélyül el, amelyek történetileg összekapcsolódnak a természet megértésének és befolyásolásának kísérleteivel. A múltban a szakrális táncok különböző célokat szolgáltak: hol bőséges termést akartak vele elérni, hol a hadászatban biztosítani a győzelmet. De mi a tánc célja ma, és milyen rituáléval képviselteti magát a mai társadalomban?
Jenna Jalonen (FI/HU) kétszeres Lában Rudolf díjas koreográfus és producer. Munkáival bekerült a legjobb európai feltörekvő koreográfusokat bemutató Aerowaves válogatásba. A test fizikai határait vizsgálja, miközben eljut a annak dekódolásáig. A hagyományt úgy ápolja, hogy magába szívja, reflektál rá. Megújítja.
SUB.LAB.PRO The Ensemble Programnak egy 9 hónapos kreatív platform pályakezdő táncosok számára. Professzionális társulati munkakörnyezetet imitálva kreatív alkotások réven teljes eszköztárat kínál az Ensemble táncosainak a professzionális művészeti területen való boldoguláshoz. HALO a 2023/2024-es Ensemble első bemutatója.
Alkotok, Előadók: Axelle Sechao, Ása Sigrúnardóttír, Boris Charrion, Emma Delvac, Inés Grima, Mar Serra Matrí, Melén Constant, Michela Centon, Nerya Zahavi, Yoram Karoubi
Fény: Dezsi Kata Producer: SUB.LAB Event Productions Koprodukciós partnerek: Trafó Kortárs Művészetek Háza, Műhely Alapítvány, Sin Művészeti es Kulturális központ Koncepció, koreográfus: Jenna Jalonen
A szenegáli Youssou N'Dour nemcsak hazája, de általában az afrikai zene egyik legnagyobb hatású alakja, aki nagy befolyást gyakorolt arra, hogy a nyugati világban ismertté váljanak olyan afrikai stílusok, mint a mbalax és a wolof music. Mi több, előbbit, ezt a szenegáli tánczenét ő maga fejlesztette tökélyre, és rajta keresztül jutott el Peter Gabrielig és Paul Simonig, onnan meg a popzene főáramába.
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el.
A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.