Antonin Dvořák (1841-1904) több másik zeneszerzőhöz (pl. Brahms) hasonlóan könnyedebb fajsúlyú művekkel, szerenádokkal nyitotta meg zenekari műveinek sorát. Két fiatalkori szerenádja közül az elsőt vonós zenekarra írta, a Mozart korabeli szerenádok mintáját követve. A másodikban csak fúvós hangszereket és mély vonósokat alkalmaz és ebben a műben már a későbbi szláv táncokat előlegezi meg.
Læs mere
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Antonin Dvořák (1841-1904) több másik zeneszerzőhöz (pl. Brahms) hasonlóan könnyedebb fajsúlyú művekkel, szerenádokkal nyitotta meg zenekari műveinek sorát. Két fiatalkori szerenádja közül az elsőt vonós zenekarra írta, a Mozart korabeli szerenádok mintáját követve. A másodikban csak fúvós hangszereket és mély vonósokat alkalmaz és ebben a műben már a későbbi szláv táncokat előlegezi meg. Dvořák későbbi, nagy műveinek (szimfóniák, operák) ismeretében örömmel fedezzük majd fel e két fiatalkori művében zeneszerzői stílusának sajátosságait, értékeit: a kimeríthetetlen dallamgazdagságot, formaérzéket, arányérzéket.
Farkas Róbert 2021 óta a MÁV Szimfonikusok vezető karmestere. Karmesteri tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneakadémián, majd Berlinben végezte, Németországban kezdte sikeres karmesteri pályáját is.
„Egy mindenkiért – mindenki egyért!” - ki ne ismerné Athos, Porthos, Aramis és az ifjú D’Artagnan történetét? A muskétások kalandjai azonban most vadonatúj feldolgozásban ragadják magukkal a közönséget a Szegedi Szabadtéri Játékok következő, saját produkciójában.
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el.
A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.
