• Podujatie


    TALÁLKOZÁSOK - "Amikor mindenki Párizsba utazott" - pótjegyek

    TALÁLKOZÁSOK - "Amikor mindenki Párizsba utazott" - pótjegyek

    A pótszék szektorok a lelátók elé illetve a színpad két oldalára kerülnek behelyezésre.
    A pótszék szektorokon belül a helyfoglalás az érkezés sorrendjében történik.

    Nincs aktuális előadás

    Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

    Last event date: utorok, 22. október 2024, 19:00

    Műsor:
    Prokofjev: Amerikai nyitány op.42
    Prokofjev: III. (C-dúr) zongoraverseny op.26
    Gershwin: Kék Rapszódia
    Muszorgszkij-Ravel: Egy kiállítás képei

    Közreműködik:
    Szabó Marcell – zongora, Pálfalvi Tamás – trombita / Kodály Filharmonikusok

    Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel

    Prokofjev Amerikai nyitánya 1926-ban készült a New York-i Aeolian Hall ünnepélyes megnyitójára. A szerző eredetileg egy rendkívül szokatlan hangszerösszeállításra – mindössze 17 játékosra – komponálta a darabot, majd később alakította ki a zenekari változatot. Zenéje azonban egyáltalán nem puritán, árad belőle az energia, élénken sugallja az 1920-as évek metropoliszának villódzó hangulatát.

    Harmadik zongoraversenyét Szergej Prokofjev 1921 nyarán komponálta egy francia tengerparti üdülővárosban. Mint a legtöbb zongoraművének, ennek a darabnak is az volt a célja, hogy a zeneszerző szólista fellépéseihez járuljon hozzá. A Chicagói Szimfonikus Zenekarral lezajlott bemutató után a helyi közönség és a sajtó egyaránt áradozott, a New York-i publikum és a kritika azonban lesújtott rá. A zeneszerző 1922 márciusában visszatért Európába, ahogyan írta: „ezer dollárral a zsebemben és lüktető fájdalommal a fejemben…” Az új darab azonban jó úton haladt, hogy öt zongoraversenye közül a legkedveltebbé váljon. A mű első tételét az ellentétek jellemzik, gyors egymásutánban vált egyik hangulatból a másikba. A második tételben Haydn és Mozart hatását érezzük, hogy aztán a finálé fanyar szellemességével, humorával szórakoztassa hallgatóit.

    George Gershwin Rhapsody in Blue című műve 1924-es bemutatóját követően egy csapásra az amerikai szimfonikus jazz ikonikus alkotásává vált. Címének magyar fordítása – Kék rapszódia – nem igazán pontos, mert a blue szó az angolban a szomorúság kifejezője is. Gershwin a rapszódiát eredetileg kétzongorás változatban komponálta meg, zongoraszólós, zenekarkíséretes verzióját kiváló pályatársa Ferde Grofé hangszerelte. A premieren a közönség soraiban olyan művészek is helyet foglaltak, mint Rachmaninov, Stravinsky, Kreisler és Heifetz. A 20. század egyik kiváló trombitavirtuóza, az ukrán születésű Tyimofej Doksicer 1980 táján újragondolta a darabot, és a szólózongora helyett a trombitát állította a középpontba. Ezúttal ez a ritkán hallható, izgalmas átirat szólal meg a koncert keretében.

    Muszorgszkij Egy kiállítás képei című zongoraciklusát barátja, Viktor Hartmann orosz képzőművész emlékére komponálta. A rendkívül nehéz darab 1874 nyarára készült el, szerzője életében azonban be sem mutatták, és nem is publikálták. A szvit Hartmann tíz festményének zenei ábrázolásaiból áll, amelyeket egy visszatérő „promenád téma” köt össze – ábrázolva, amint a látogató végigsétál a kiállításon. A nyitó promenád szignál után a képek sorrendje a következő: A gnóm egy esetlen törpe ábrázolása, amelyet szabálytalan ritmusok és erőteljes kitörések jellemeznek; Az ódon várkastély egy középkori trubadúr lírai ábrázolása. Aztán egy vidám vázlat következik a párizsi Tuileriák kertjében játszó gyerekekről, majd a Bydlo-kép egy lengyel ökrös szekér nehézkes kínlódását jeleníti meg. Az ötödik epizód A csibék tánca a tojásban című, Hartmann jelmeztervét ábrázolja, amit egy gyermekbalett számára rajzolt. Ezt követően egy gazdag és egy szegény zsidó Samuel Goldenberg és Schmuyle pörlekedését halljuk, melyet a Limoges-i piac vidám kavalkádja vált fel. A katakombák tétel baljós akkordokkal kelt hátborzongató árnyékot, hogy aztán a zsákmányára vadászó, gágogó boszorkány, Baba-Jaga kunyhójához érjünk. Virtuóz előkészítés után A kijevi nagykapu fenséges hangzatai koronázzák meg Muszorgszkij remekét. A darab rendkívüli népszerűsége a zseniális hangszerelői fantáziájáról ismert Maurice Ravelnek köszönhető, aki 1922-ben készült pazar zenekari verziójával messzemenően hozzájárult a Muszorgszkij partitúrában rejlő értékek kibontásához.

    – baljos –

    Naša ponuka


    A darab hat különböző hátterű nőről szól, akik látszólag semmiben sem hasonlítanak egymásra, mégis ugyanarra az önbizalom-növelő rúdtánckurzusra jelentkeznek – ám hamar kiderül, hogy nem csupán a szexi mozgás miatt jöttek.

    Mi történik, ha valaki nem törvényekkel, hanem szeretettel akarja megváltoztatni a világot? Az 1500-as évek Rómájában, ahol az árva gyerekek az utcákon nőnek fel, Fülöp atya úgy éli meg hitét, ahogy senki más – mosollyal, jósággal, és a legszegényebbek felkarolásával. Tanítványainak is ezt tanítja.

    A Budapesti Operettszínház új bemutatója egyesíti az operett műfajának legnemesebb hagyományait és a Nagymező utcai teátrum lenyűgöző, 21. századi színpadi látványvilágát. Kálmán Imre világsikerű darabjának premierje a 2025-ös év egyik legjobban várt eseménye.

    Tipy


    Lucy Kirkwood 2016-os színdarabja humorral és élettel telin mesél három hatvan év körüli ember, egy házaspár és régi kolléganőjük váratlan…

    A Fővárosi Nagycirkusz nyári műsorában egy kalandos időutazásra hívunk! Hunyjuk be szemünket és repüljünk vissza az időben száz évet! Az…

    Fergeteges vígjáték pimasz poénokkal, pikáns helyzetekkel és félreértésekkel.

    Upozornenie! Časový limit na nákup čoskoro vyprší!
    odhadovaný zostávajúci čas:
    00:00

    položka/y v košíku

    celkom:


    Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.





    © Minden jog fenntartva - MusicalInfo.hu 2006-2016