Egy napon a víz tündére arról kezd álmodozni, milyen jó lehet emberként élni a szárazföldön.
A Balaton királya meghallja ezt. Különös ajándékkal jutalmazza meg: emberré változtatja és elküldi a földre, hogy megtapasztalhassa az emberi lét örömeit.
A többi négy tündért azonban elönti az irigység. Megbomlik a Balaton harmóniája, a természet egyensúlya felborul. Látva a széthullást, a Balaton királya úgy dönt, hogy elveszi a tündérek varázserejét és szétszórja azt a szárazföld különböző pontjain. Bízik abban, hogy így a tündérek felismerik a valódi harmónia forrását – egymás elfogadását, szeretetet és az összefogás erejét. A Tündéreknek csak a táncuk marad, hogy visszanyerjék varázserejüket és visszaállítsák a természet harmóniáját, a víz örök körforgását.
A történet középpontjában a Víz Tündér áll, aki emberi alakban a szárazföldön keresi önmagát. Négy tündértársa útnak indul, hogy visszaszerezzék varázserejüket, és így a Víz Tündért is visszaváltoztathatják. Kalandos útjuk során rátalálnak a Víz Tündérre, aki már nem emlékszik tündérlétére, de barátai láttán szívében megmozdul egy ismerős érzés. Bár megtanulta élvezni az emberi élet örömeit, rájön, hogy igazi boldogságát csak akkor találhatja meg, ha visszatér oda, ahová tartozik. Hogy a tündérek visszanyerjék varázserejüket, meg kell ismerkedniük a víz körforgásának különböző szakaszaival, amely egy-egy próbatétel elé állítja őket. Sikerrel járnak. De Víz Tündér emberi alakjában nem rendelkezik saját
varázslattal, az ő ereje csak a többiek varázslatából tud újjá születni.
