Tünet Együttes: Burok - a táguló idő összehúzódásai
A születésünkre nem emlékszünk, a haldoklásunkat már nem tudjuk elmesélni. A szülés hasonlóan elementáris határhelyzet – túl a valós téren és időn, kivételes tapasztalás.
Egy előadás, ami megszüli önmagát.
Négy táncoslány megkísérli a lehetetlent: átéreztetni veled a szülés élményét. Megosztják a saját történetüket, megpróbálják kifordítani mindazt, ami a csukott szemeken, a bőrön, a tudattalanon belül történt. Mindezt humorral, erőteljes fizikalitással, szóval, képpel, hanggal. És eltökéltséggel.
Mindenkinek, aki valaha megszületett, és még él!
A tudat kiszökik a szülőszoba ajtaján. A szem becsukódik. A baba diktál. Az anya mászik, feláll, lépcsőzik, alszik, fekszik, oldalt, hátul, térdel, kapaszkodik. Kitágul és összehúzódik. Pulzál. Izzad. Eddig ismeretlen gumianyagot találtak fel: a végtelenségig tágul és tovább, épp addig a pontig, ami a halálhoz legközelebbi pillanat. Az ismeretlen kapuja előtt visszafordul. Integetnek a szfinxek. És még csak a haj. Szakad az anyag. Először a fej. Szünet. Szünetek és tolások: a megszűnt idő ütemei. Kilencvenfokos fordulat. Kiszorul a váll. És kicsusszan a resztli.
Az alkotás a szülés élményét kísérli meg felidézni, szétszálazni és megmutatni testtel, szóval és képpel.
Az előadásban résztvevő négy táncosnő a saját szüléstörténetéből és testemlékeiből, traumatikus és euforikus élményéből dolgozik. Megpróbálják kifordítani mindazt, ami a csukott szemeken, a bőrön, a tudattalanon belül történt.
Rendező - koreográfus: Szabó Réka
Koreográfus - asszisztens: Dányi Viktória
Táncosok: Furulyás Dóra, Nagy Csilla, Virág Melinda, Dányi Viktória, Huzella Juli
Zene: Hammer Zsolt, Jávorka Ádám
Dramaturg: Gábor Sára
Látvány, kreatív technológia: Kiégő Izzók, Samu Bence, Terebessy Tóbiás
Konzulens: Árvai György
Fény: Szirtes Attila
Jelmez: Szűcs Edit
Támogató: EMMI
Koprodukciós partner: Trafó Kortárs Művészetek Háza
Az előadás forgalmazását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
