• program


    V. SZIMFÓNIA Kocsis 4.

    V. SZIMFÓNIA Kocsis 4.

    A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének koncertjein Halász Pétert, a hegedűs fenoménként világhírnevet szerzett Maxim Vengerovot, a dán Michael Schønwandtot és a tavaly nagy sikerrel bemutatkozott Karen Kamenseket láthatjuk a pulpituson.

    Nincs aktuális előadás

    Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

    Last event date: Torsdag, 06. Maj 2021 19:30

    A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének koncertjein Halász Pétert, a hegedűs fenoménként világhírnevet szerzett Maxim Vengerovot, egy alkalommal pedig a dán Michael Schønwandtot láthatjuk a pulpituson.
    Olyan szólistákat üdvözölhetünk, mint a magyar közönség egyik legnagyobb kedvence, a nemzetközi sikerei csúcsán is elmélyült hegedűs, Baráti Kristóf, az izgalmasan rendhagyó egyéniségű, boszorkányos virtuozitású török zongoraművész, Fazll Say, valamint a hazai fuvolás társadalom kiválósága, Bálint János. A zenekar sokak örömére ismét Bachot játszik, Dubrovay László műve az új magyar zenét képviseli, Kodály Psalmus hungaricusa pedig a legnemesebb hazai hagyományokat. Schubert Nyolcadikja és Bruckner Kilencedikje esetében két „befejezetlen” találkozik egy este műsorán, Grieg, Sibelius és Nielsen műveinek megszólaltatásával teljes koncertet szentelünk Északnak, a bérlet utolsó hangversenyén pedig különleges Bécs–Párizs szendvicset fogyaszthatnak el a zenehallgatók – „a legnagyobb falatot” ezen az estén Mahler V. szimfóniája képviseli.

    Kocsis bérlet / 4
    2021. május 6., csütörtök, 19:30

    V. szimfónia

    Ifj. Johann Strauss: Kaiser-Walzer, op. 437
    Maurice Ravel: G-dúr zongoraverseny
    ***
    Gustav Mahler: V. (cisz-moll) szimfónia

    Fazll Say zongora
    Nemzeti Filharmonikus Zenekar
    Vezényel: Karen Kamensek

    Három varázslatos mű szólal meg ezen a hangversenyen: kettő Bécsbe, egy Párizsba hív. A zeneirodalom egyik legszebb keringője nyitja a műsort, egy rövid darab, s a zeneirodalom egyik legjelentősebb szimfóniája, egy igen hosszú alkotás zárja, amelyben a szimfonikus repertoár egyik legnépszerűbb tétele, egy hangokba öntött szerelmi vallomás is helyet kapott. A két bécsi mű között a francia szerző zongoraversenye képviseli a gall szellemet – de nemcsak azt, hiszen ez a mű az amerikai jazz hatásának is sokat köszönhet.

     

     

     

    A Nemzeti Filharmonikus Zenekar ezen a hangversenyen korunk egyik legizgalmasabb és legvirtuózabb zongoraművészét látja vendégül. A török származású, de évtizedek óta Nyugat-Európában élő Fazil Say minden stíluskorszakban otthonos, és bármilyen mű előadójaként élménnyel ajándékoz meg. Ravel sziporkázó, fanyar G-dúr zongoraversenyének szólistájaként bizonyosan elemében találjuk majd, hiszen koncertjeinek végén, ráadásként maga is nem egyszer játszott már jazzes hangvételű tételeket a magyar közönségnek. Ifjabb Johann Strauss, a „valcerkirály” Császárkeringője egy darab hamisítatlan Bécs: csupa kellem, báj, elegancia és nemesség. Mahler 1902-ben befejezett V. szimfóniája pedig – amely csupán tucatnyi évvel későbbi az 1889-es keltezésű keringőnél –, ahogyan a zeneszerző valamennyi hasonló műfajú alkotása, drámai mű. Egy egész világot ábrázol, a gyásztól az életigenlésig vezetve el a hallgatót. Utolsó előtti tétele az az Adagietto, amely a zeneszerző felesége, Alma Schindler iránti érzelmeit fejezi ki, s amely önállósulva a hangversenytermek népszerű ráadásdarabja.

     

    A koncertet Karen Kamensek vezényli, aki a zenekar egyik tavalyi koncertjén nagy sikerrel mutatkozott be az itthoni közönségnek. 

     

     

     



    Aktuelt


    Székely Csaba legfrissebb történelmi szatírája sok humorral beszél a különböző identitások sokszor értelmetlen, érthetetlen harcáról. Arról, hogy hogyan címkézzük fel a másikat, hogyan összegződik az emberek közti személyes ellenszenv és a fentről irányított gyűlöletkeltés. Hogy milyen az, amikor a hatalom dönt arról, hogy ki lehet egy társadalom teljes értékű tagja, és kit kell kivetni magunk közül. És arról, hogy hogyan kérdőjeleződik meg az alapvetés, hogy az ember az ember. Még ha a saját szomszédainkról is van szó.

    1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.

    A szenegáli Youssou N'Dour nemcsak hazája, de általában az afrikai zene egyik legnagyobb hatású alakja, aki nagy befolyást gyakorolt arra, hogy a nyugati világban ismertté váljanak olyan afrikai stílusok, mint a mbalax és a wolof music. Mi több, előbbit, ezt a szenegáli tánczenét ő maga fejlesztette tökélyre, és rajta keresztül jutott el Peter Gabrielig és Paul Simonig, onnan meg a popzene főáramába.

    PÅ PLAKATEN


    Élje át egy különleges estét, amelyet napjaink egyik legnagyobb zenei ikonja ihletett! Készüljön fel egy lenyűgöző show-ra a világszerte elismert…

    Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
    tilbageværende tid
    00:00

    enhed(er) i kurven

    total:


    Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.





    © Minden jog fenntartva - MusicalInfo.hu 2006-2016