Közreműködik: Kodály Filharmonikusok
Csellón közreműködik: Bényi Tibor
A Varázsfuvola valószínűleg Wolfgang Amadeus Mozart legismertebb és legnépszerűbb operája. Az 1791-ben keletkezett, és a bécsi Theater an der Wien színpadán bemutatott darab műfaját leginkább német nyelvű daljátékként (Singspiel) határozhatnánk meg, amely ötvözi a zárt számokat (áriák, duettek, együttesek, kórusok) és a prózai dialógusokat. Fontos debreceni vonatkozása is van Mozart remekének, hiszen az Emmanuel Schikaneder által írt szövegkönyvet elsőként Csokonai és kollégiumi diákjai ültették át magyar nyelvre. A 18–19. század fordulóján az opera népszerűsége miatt számos hangszeres átirat is készült. Ezek az átiratok lehetővé tették, hogy a művet olyan helyeken is előadják, ahol nem állt rendelkezésre színház vagy megfelelő létszámú zenekar, például szalonokban, nemesi udvarokban vagy a polgári otthonokban szokásos házimuzsikálás keretében. A vonós változatot megjelentető Sieber père & fils párizsi zeneműkiadó kifejezetten német és osztrák repertoárt terjesztett. Sieber korán kezdett Mozart-műveket is kiadni, így nem meglepő, hogy A Varázsfuvola (Flûte enchantée) anyaga is megjelent kínálatában. A Kodály Filharmonikusok hangversenyén megszólaló verzió a Sieber-féle átiratra és az eredeti partitúrára támaszkodik, ezekből alakította ki Bényi Tibor az elhangzó anyagot. Ez nem pusztán egyszerű kivonata Mozart operájának, mert a hangszerelés kreatív megoldásai révén önálló művészi értékkel bír. Az énekhangok, valamint a fúvós hangszerek hiányát nem veszteségként éli meg a hallgató, mert helyette a mozarti zene újabb dimenzióit tapasztalhatja meg. Instrumentális alakban jelennek meg előttünk a darab szereplői, köztük Sarastro, az Éj királynője, Tamino és Papageno, de nem vesznek el a jó és rossz harcát, a tudás, a szeretet és az erkölcsi tisztaság diadalát megjelenítő eszmei vonatkozások sem. Biztosra vehető, hogy különös zenei csemegét élvez majd a debreceni közönség ezen az estén.
– baljos –
Kúpte si vstupenku
